Az allergiás megbetegedések okai között szerepel sok más között a családi halmozódás, a légszennyezés, a kezelt ételek, a stressz és a dohányzás. Dr. Delespesse szerint a baktériumokkal való találkozások csökkenése szintén hozzájárul a kórkép kialakulásához.
"Fordított összefüggés figyelhető meg a higiéné és az allergiás, illetve autoimmun megbetegedések gyakorisága között. Minél sterilebb körülmények között élnek a gyermekek , annál nagyobb az allergiás megbetegedések kialakulási kockázata" - magyarázza a professzor.
Míg 1980-ban a fejlett világ 10 százaléka, napjainkban 30%-a szenved allergiában. 2010-re 10 gyerekből egy asztmás, és a mortalitás 28 százalékkal emelkedett 1980 és 1994 között. De a tendencia hasonló az autoimmun betegségek esetében is - ahol a szervezetet saját immunrendszere támadja meg, pl. az 1-es típusú cukorbetegség és a szklerózis multiplex esetében.
"Ahogy a bélbaktériumok is alapvető szerepet töltenek be az emésztésben, úgy a baktériumok az immunrendszer egészséges fejlődéséhez is hozzájárulnak - megtanítják a szervezetet, hogyan reagáljon az idegen anyagra. Ez a gyermekek immunrendszerének kialakulásának kulcsa" - magyarázza Dr. Delespesse.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A higiéné korlátozza ugyan a káros baktériumokkal való találkozást, azonban a hasznosakat sem engedi érvényesülni. Emiatt az emésztőrendszer bakteriális flórája nem olyan gazdag és sokszínű, mint korábban. Dr. Delespesse probiotikumokat ajánl (legjobb példája a joghurt), melyek hasznos baktériumokat tartalmaznak, hozzájárulva ezzel a normál flórához. A probiotikumok eredményesen kezelik a hasmenést, és már tanulmányok vizsgálják az immunrendszerre és az allergiára kifejtett hatását.
Ez is érdekelhet
Forrás: Medipress hírszolgálat
Videó: HáziPatika.com
