A NASA rendhagyó kísérletében egy egypetéjű ikerpár egyik tagját felküldték a Nemzetközi Űrállomásra, a másik pedig itt maradt a Földön. Mivel az egypetéjű ikrek genetikai állománya eredetileg azonos, így minden bekövetkezett változás az űrutazás számlájára írható - írja az Origo.
Scott Kelly 340 napot töltött folyamatosan az űrben 2015 és 2016 között, és egész életében összesen 520 napot volt távol a Földtől. Testvére, Mark Kelly, aki szintén űrhajós, 54 napot töltött az űrben több különböző küldetés folyamán 2001 és 2011 között. Az első vizsgálati eredmények már most jelentős különbségeket észleltek a két testvér között, és ezek nem szükségszerűen olyanok, amikre számítottak.
Így hat a világűr a szervezetre
Az egerekkel folytatott kísérletek alapján - ahol többek közt máj- és agykárosodást mutattak ki - azt feltételezhetnénk, hogy a Scott Kellynél bekövetkező változások sokkal rosszabbak, mint amiket Marknál figyelnek meg, aki a Föld védő atmoszféraburkában töltötte az időt. Az ikertanulmány egyik legmeghökkentőbb eredménye eddig azonban az, hogy az űrben töltött év alatt Scott telomerjei - a kromoszómák végén elhelyezkedő védősapkák - valójában meghosszabbodtak a fehérvérsejtjeiben a testvéréihez viszonyítva.
Ez éppen az ellenkezője, mint amire az egérkísérletek alapján számítani lehetett, jelenleg ugyanis a telomer hosszúságát gondolják az egészség és a hosszú élet egyik legfontosabb jelzőjének. Emellett a két testvér bélbaktériumainak összetételében és a génkifejeződésében is jelentős változás következett be.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Egyelőre nem világos, miként jön létre ez a váratlanul kedvező hatás az űrben a kozmikus sugárzás, a gravitációhiány és a korlátozott étrendválaszték ellenére. Az egyik hipotézis szerint a változás annak köszönhető, hogy Scott többet edzett és szűkösebben étkezett, mint Mark lent a Földön, és ezek az előnyök nemcsak ellensúlyozták, de még túl is szárnyalták az űr káros hatásait.
Legjobban: