A virsli őse, a Frankfurter Würstchen még az 1270-es években készült először, a nevét is adó német városban. Manapság a világ szinte minden országában készítik, és mi évente körülbelül 7,5 kilogrammot falatozunk belőle tormával, mustárral vagy éppen ketchupba mártogatva. Ha már ennyit eszünk belőle, érdemes többet is tudni róla, már csak azért is, mert kevés olyan élelmiszer van, amelyhez annyi tévhit kapcsolódna, mint a virslihez - a Szupermenta ezeknek járt utána.
Az "ős-frankfurti" évszázadokon át szigorú szabályok szerint készült, csak sertéshúst használhattak fel, amit juhbélbe töltöttek. Egy tanulóévei után Bécsben letelepedő mester azonban darált marha- és sertéshús keverékéből elkészítette a virslik másik alaptípusát, a bécsi virslit. A Frankfurter Würstchen 1860 óta eredetvédett, a frankfurti virsli manapság akár baromfihúsból is készülhet. Sőt, készül is, hiszen mostanában az eladott mennyiség több mint fele szárnyasok húsából készül.
Amennyiben virslit vásárolunk, érdemes megnézni a címkét is, a termékek között ugyanis komoly különbségek lehetnek. Az olcsóbb termékekben a fehérjetartalmat gyakran több szója hozzáadásával érték el, illetve húsként is egy speciális terméket, a csontokról mechanikusan lefejtett húst (MSM) használtak. Az MSM kevésbé értékes húsféle, hiszen a csontok felületén megmaradt és kinyert húst jelenti, azonban ára miatt sok termékben szinte mértéktelenül használták a színhús helyett. Így készülhetett olyan termék, amelynek kilója csak pár száz forint volt.
Milyen lesz az új virsli?
A Magyar Élelmiszerkönyv módosított előírásainak alkalmazása 2017 augusztusában válik kötelezővé, így attól kezdve már csak egészségesebb összetételű virslik kerülhetnek a tányérokra. Az "új" virsli esetében nő a hústartalom kötelező minimuma, bizonyos termékcsoportoknál a fehérjetartalomé is, a változásokról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Az új szabályozás egyértelműen a fogyasztók érdekeit védi és hozzájárul az egészségesebb étrend kialakításához is. A virslik hústartalma ugyanis minimum 51 százalék lehet, és ebbe a mechanikusan szeparált hús mennyisége nem számítható bele. Ugyanilyen fontos, hogy csökkentették a termékek megengedett legnagyobb sótartalmát és szabályozták a fehérje-zsír arányt is" - beszélt a változásokról Antal Emese dietetikus. Hozzátette: a boltokban felbukkannak olyan, olcsóbban árusított termékek is, amelyek kinézetre hasonlítanak ugyan a virslire, összetételük alapján azonban nem nevezhetően annak. Érdemesebb azonban a kicsit drágább, de valóban minőségi termékeket választani a szakember szerint.
Ez is érdekelhet
Hogy természetes, vagy műbélben van-e a termék, az emészthetőséget, sem pedig a tápanyagtartalmat nem befolyásolja lényegesen. Az előbbi változat azonban roppanósabb, amelyet sokan kedvelnek a virsliben.
Legjobban: