A két kutató eredményei szerint DNS-ünk mozgó részei túlságosan destabilizálják genetikai kódunkat. Ilyen módon ezek az úgynevezett transzpozábilis elemek állhatnak az öregedés hátterében. Tudósok korábban azonosítottak egy specifikus folyamatot, amely segít szabályozni ezeket a transzpozábilis elemeket, egyben védelemmel szolgál ellenük. Ez olyan sejtekben és élőlényekben található meg, amelyek nem öregszenek, mint amilyenek például a rákos őssejtek. A folyamatot Piwi-piRNS útvonalnak nevezik.
Az ELTE kutatói a Caenorhabditis elegans nevű féreggel kísérletezve bekapcsolták ezt védelmet. A féreg ennek hatására jelentősen tovább élt – közölte pénteken az ELTE Genetikai Tanszék. Egészen pontosan azok a férgek, amelyekben működik a piwi-piRNS védelem a transzpozábilis elemek ellen, 30 százalékkal tovább élnek. A magyar genetikusok eredményei a rangos Nature Communications folyóiratban jelentek meg.
Sturm és Vellai egy korábbi, az öregedéskutatás területén fontos előrelépésként számon tartott közös cikkében már megfogalmazta a Piwi-piRNS rendszer és a biológiai halhatatlanság összefüggésének izgalmas koncepcióját. Mostani publikációjukban pedig kísérleti bizonyítékkal támasztották alá elméletüket. Kutatásuk megmutatta, hogy a transzpozábilis elemek aktivitásának szabályozása valóban meghosszabbíthatja az élettartamot, ami arra utal, hogy ezek a mobilis DNS-elemek döntő szerepet játszhatnak az öregedési folyamatban.
A kutatók többféle technikát is alkalmaztak, hogy a transzpozábilis elemek aktivitását csökkentsék. Ennek hatására a férgeknél lassabban jelentkeztek az öregedés jelei. Sőt, amikor több transzpozábilis elem tevékenységét egyszerre tudták lecsökkenteni, a férgek élettartama még tovább nőtt. „Élettartam-vizsgálataink során pusztán a transzpozábilis elemek leszabályozásával vagy a Piwi-piRNS-szabályozás felerősítésével statisztikailag szignifikáns élethossz növekedést értünk el. Ez megnyitja a kaput a módszer számos lehetséges alkalmazása előtt az orvostudomány és a biológia világában” – mutatott rá Sturm Ádám.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
