A Budapesten 2008 óta működő Servier Kutatóintézet munkatársai egy olyan fehérje kikapcsolásán dolgoznak, amely alapvetően a sejtek életben tartásáért felelős. Minderről Kotschy Andrással, az intézmény igazgatójával készített interjút az Origo .
A pokolba vezető jó szándék
A szakember elmondta, sejtjeink osztódása közben felléphetnek hibák, aminek következtében már az új sejtek is hibás állapotban jöhetnek létre - több millió rossz sejt pedig az egész szervezet számára végzetes lehet. Mindezt gátolandó létezik egy beépített önpusztító mechanizmus, amely révén az önmaga hibáját érzékelő sejt képes megölni saját magát.
Ezen felül az immunrendszer kívülről is figyelemmel követi a folyamatokat, ha pedig valamit nem talál rendben, eltakarítja az érintett sejteket. Így tehát egy dupla védelmi rendszerről beszélhetünk. Ennek köszönhető, hogy az egyébként gyakran előforduló hibák ellenére sem alakul ki rák a szervezetünkben.
A sejteken belül ugyanakkor az önpusztításért felelős fehérje mellett megtalálhatók olyan fehérjék is, amelyek feladata, hogy életben tartsák az egészséges sejteket. Ezek olykor azonban az elrákosodott sejtek esetében is így funkcionálnak. Az e körbe tartozó fehérjék egyike, az MCL1 áll a kutatócsoport figyelmének középpontjában.
Rövidesen embereken is tesztelnek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kifejlesztettek egy molekulát, ami olyan módon képes gátolni az MCL1 működését, hogy közben az egészséges sejtekre nincs káros hatással, kizárólag a rákosakra. Az egereken végzett kísérletek kiváló eredményekkel zárultak, a limfómás rágcsálók nagy része teljesen meggyógyult. A tudósok úgy látják, nagy valószínűséggel emberek esetében is hatékony lehet a gyógyszer.
Kotschy András elmondta, idén tavasszal már emberi kísérleteket kezdenek meg, amit egy hatéves fejlesztői és vizsgálati folyamat eredményeként értek el. Az intézetvezető szerint hat-hét éven belül a betegek számára is elérhetővé válhat a készítmény.
Ez is érdekelhet
A gyógyszer kialakításában a magyarok mellett francia, angol és ausztrál kutatók is részt vettek.
