A laktózintolerancia azt jelenti, hogy az elválasztás - az anyatej fogyasztásának abbahagyása - után az ember nem képes megemészteni a tejcukrot, vagyis a laktózt. Ebben az esetben a tejtartalmú ételek fogyasztása alhasi fájdalmat, hasmenést és émelygést okozhat. A modern európaiak jelentős része rendelkezik egy olyan génmutációval, amely lehetővé teszi, hogy felnőttkorban is meg tudják emészteni a tejcukrot. Korábbi tanulmányok azonban kimutatták, hogy a mai Európa területén élt újkőkorszaki emberek nem rendelkeztek ezzel a génváltozattal.
Emiatt nem voltak panaszaik
Valószínűleg ezek a kőkorszaki emberek csupán kis mennyiségű tejet fogyasztottak. Nagyon kevés tej lebontásával ugyanis még egy laktózérzékeny szervezete is képes megbirkózni, nem alakulnak ki komoly panaszok. A legelképzelhetőbb alternatív forgatókönyv szerint azonban ezek az emberek feldolgozták a nyers tejet, ezzel eltávolítva a laktóz egy részét.
Ha az ember sajtot, erjesztett tejterméket vagy joghurtot készít a tejből, csökken a laktóz mennyisége és könnyebbé válik a megemésztése - magyarázta a Sophy Charlton, a Yorki Egyetem régészeti tanszékének munkatársa. Ez az elmélet egyébkép összhangban van a korszakból származó olyan egyéb régészeti bizonyítékokkal. Nagy-Britannia és Európa más területein ugyanis tejzsírmaradványokat fedeztek fel a neolitikus agyagedényeken.
Ez is érdekelhet
A tanulmányban vizsgált - összesen hét embertől származó - maradványokat három helyszínen, Dorset, Gloucestershire és Northamptonshire egy-egy lelőhelyén tárták fel. Az Eurázsia térségében élt ősi populációk genetikai elemzése azt mutatta, hogy a laktázperzisztencia - a felnőttkori tejcukorbontó képesség - csupán a közelmúltban vált elterjedté, annak ellenére, hogy már az újkőkorszakban is fogyasztottak tejtermékeket. A mutáció a bronzkorban kezdett megjelenni, noha még akkor is csupán az európaiak 5-10 százalékánál.
Legjobban: