A kínos pillanatok elkerülésére persze ezer trükk létezik: ilyen a jól időzített vécépapírtépés, csapfolyatás vagy a hangos zene bömböltetése. Az Indiana University szakértői szerint zavarunk kifejezetten jól mérhető. Legjobban akkor engedjük el magunkat, ha házastársunk van hallótávolságon belül, legkevésbé pedig akkor, ha az, akit ágyba szeretnénk vinni.
A szakértők szerint legjobban a heteroszexuális nők és a meleg férfiak aggódnak azon, hogy meghallják őket. A skála másik végpontján a leszbikus nők szerepelnek: őket még annyira sem zavarja, hogy meghallják őket, mint amennyire a hetero férfiakat. Nem meglepő módon a férfiak például sokkal nyugodtabban szellentenek hallhatóan, mint a nők.
Amikor pedig el kell nyomni ennek hangjait, sokan trükkökhöz folyamodnak: vannak, akik izmaik megfeszítésével engednek ki lassabban, így csökkentve a gyomorműködés hangjait. Egy heteroszexuális férfi például azt válaszolta a kérdésre, hogy "ha érzem, hogy hangos lenne, akkor inkább szakaszosan engedem ki, hogy ne legyen olyan kellemetlenül hangos".
Mások megpróbálják az ürítést kora reggelre vagy késő estére időzíteni. Akik kénytelenek dolgukat a munkahelyen végezni, azok sokszor az épület egy távoli pontján lévő vécét használnak, a vécégurigát görgetik, hogy annak a hangjával lehessen tompítani a zajokat, bekapcsolják a szellőzőt vagy teljesen elkerülik a publikus vécéket .
Mindez természetesen nem ismeretlen probléma, hiszen 2011-ben erről már könyv is született How to Poo at Work címmel, amelyből kiderül, hogy hogyan tanácsos kezelni a kellemetlen szituációkat a munkahelyi vécén: mit érdemes tennünk, amikor a főnökkel egy illemhelyen vagyunk, amikor eldugul a vécé vagy amikor rosszkor derül ki, hogy nincs vécépapír.
Legjobban: