Amikor a Fekete Halál végigsöpört Európán, és lakosságának csak a fele élte túl a járványt, olyan erős genetikai nyomot hagyott az emberiségen, amely jelenleg is összefügg egyes betegségek kialakulásával – idézte a Nature tudományos lap friss számában közölt tanulmányt a BBC hírportálja.
A több évszázados emberi maradványok úttörő jelentőségű DNS-elemzéséből kiderült, hogy milyen mutációk segítettek túlélni a pestisjárványt, az emberi történelem legjelentősebb és leggyilkosabb eseményeinek egyikét, mely a becslések szerint 200 millió ember halálát is okozhatta.
Egy rejtélyes génmutáció nyomában
A kutatók 206 korabeli csontváz fogaiból vettek mintát. Pontosan meg tudták határozni, hogy az egyes maradványok a járvány előtti, alatti, vagy utáni időkből származnak. Az elemzett csontok közül volt, amelyik londoni járvány-tömegsírokból, több pedig dániai temetőkből került elő. A kutatók az ERAP2 elnevezésű génmutációra fókuszáltak. Arra jutottak, hogy aki a megfelelő génváltozatot hordozta, annak 40 százalékkal nagyobb volt az esélye, hogy a pestist túlélje. Ez irányítja ugyanis azoknak a fehérjéknek a képződését, amelyek a szervezetbe hatoló mikrobákat felaprítják, majd megismertetik azokkal az immunrendszert, hogy az hatásosabban találjon rá az ellenségre, majd semlegesítse azt. A génnek különböző változatai léteznek, vannak, amelyek jól működnek, mások semennyire, és az ember mindkét szülőjétől örököl egy-egy példányt belőlük. Azok voltak a szerencsések, akik apjuktól is, anyjuktól is a gén jól működő verzióját "kapták".
"Két-három nemzedék alatt tíz százalékos változást látunk, ez az az emberi evolúciót érintő eddig ismert legerőteljesebb szelekciós esemény" – magyarázta Hendrik Poinar, a McMaster Egyetem evolúciógenetikusa. Az eredményeket egyébként a pestisbaktérium (Yersinia pestis) segítségével ellenőrizték: a hasznos génváltozatot hordozó mai emberek vérmintája könnyebben ellenállt a kórokozónak, mint azoké, akik nem rendelkeznek ezzel a mutációval.
Ez is érdekelhet
A pestissel szemben jól védő génmutáció még ma is gyakoribb, mint a Fekete Halál előtti időkben. A probléma ezzel az, hogy kapcsolatot találtak a génváltozat és egyes autoimmun betegségek, köztük a bélgyulladással járó Crohn-betegség között. Vagyis, ami egykor a túlélést segítette, ma ronthat hordozója egészségi állapotán.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
