Megfejtették, miért csak az ember tud beszélni

Hosszú ideje tartó tudományos viták tárgya, hogy a csimpánzok és egyéb emberszabásúak vajon miért nem tudnak úgy beszélni és énekelni, mint az emberek. Az eddigi elméletek főként az ember agyfejlődésében keresték a választ, egy új tanulmány szerint azonban valószínűleg inkább a hangképző szervekben rejlik a magyarázat.

Japán és európai kutatók feltárták, hogy az emberi gége evolúciója tette lehetővé azt a stabil hangképzést, amelyet ma a kommunikációhoz használunk. Érdekesség, hogy ezek a kulcsfontosságú változások nem valamiféle újszerű struktúra kialakulását jelentették, hanem éppen ellenkezőleg, a főemlősökre jellemző hanghártyák elvesztését. „Paradox módon az emberi kommunikáció fokozott összetettsége hangképzési anatómiánk egyszerűsödésének eredménye” – idézi a Kiotói Egyetem közleménye Takesi Nisimurát, a kutatás vezetőjét.

csimpánz, üvöltés
A csimpánzok gégéjének anatómiája nem teszi lehetővé a beszédhez szükséges finom hangképzést. Fotó: Getty Images

A legtöbb főemlős hangszalagjaiból vékony, szalagszerű hártya emelkedik ki. Az evolúció során az ember elvesztette ezeket a légzsákokat, aminek nyomán a hangmagassága is kontrollálhatóbbá vált, ezáltal stabilabb hangminőséget képes produkálni hangképzés közben. Nisimura kifejtette, hogy Szugió Hajama biológus korábbi kutatásaiból már ismertté vált, hogy a gége evolúciós módosulása elengedhetetlen volt a beszélt nyelv kialakulásához. A mostani vizsgálatok ezt az elméletet vitték tovább, demonstrálva, hogy a hangszalagok morfológiájának leegyszerűsödése miként könnyítette meg azok vibrációjának kontrollálását.

Tecumseh Fitch, a Bécsi Egyetem kutatója, a Science című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy az említett vékony hanghártyák a gégében kifejezetten a főemlősök jellegzetességei, kivéve az embert. Számítógépes modellezéssel feltárták, hogy a hártyák miként teszik lehetővé a főemlősök számára jellegzetes hangképzésüket. Egyszersmind megállapították, hogy az emberi hangképzés dallamossága közvetlenül abból ered, hogy az evolúció során elvesztettük ezeket a hanghártyákat. „Hangképzés közben azt látjuk a csimpánzok és majmok gégéjében, hogy a hanghártyáik aktívan vibrálnak, ami hangos és instabil, sikolyszerű hangokat eredményez” – magyarázta Fitch.

„Természetesen egyéb változások, beleértve az agyat érintőeket is, szintén szükségesek voltak a nyelv kialakulásához. Azonban ez az anatómiai egyszerűsödés valószínűleg felgyorsította, hogy hangképzésünk pontosabbá váljon, és így énekelni és beszélni tudjunk” – tette hozzá Nisimura.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.