Rejtély, miért egyre hosszabbak a nappalok

Egyre hosszabbá válnak a napok a Földön, de egyelőre senki sem tudja tudományosan megmagyarázni, hogy miért történik ez. Közben viszont alig több mint egy hónappal ezelőtt regisztrálták a legrövidebb napot a mérések óta.

Az már régóta ismert, hogy a Föld forgási sebessége nem teljesen állandó, tehát a teljes körbefordulás nem mindig pontosan 24 órát vesz igénybe. A napok tehát általában hosszabbak vagy rövidebbek ennél, de csupán néhány mikroszekundummal (a másodperc egy milliomod része). A forgás sebességét a Hold és a Föld tömegeloszlása ​​is befolyásolja, a teljes körbefordulás pontos idejének meghatározását pedig az atomórák és a pulzárok teszik lehetővé.

A napjaink egyébként 2020-ig fokozatosan rövidültek, azóta viszont egyre hosszabbak. A forgás gyorsulásának folyamata tehát egyszer csak megfordult, és jelenleg senki sem tud egyértelmű magyarázattal szolgálni a jelenségre. Volt azonban valami, ami még ennél is furcsább: annak ellenére, hogy a napok 2 éve egyre hosszabbak, 2022. június 29-e volt a legrövidebb nap az elmúlt 50 évben – írta meg az IFLScience.

Föld, napok hossza, tudományos érdekesség
Lassulni kezdett a Föld forgása? Fotó: Getty Images

Mi befolyásolhatja a nap hosszát?

Mindenesetre van néhány lehetséges magyarázat arra, hogy miért változhat idővel a napok hossza. A Föld és a Hold közötti kölcsönhatás – amely az árapály jelenségéért felelős – lassan kimeríti a rendszert, és a Föld fokozatos lelassulásához vezet. A dinoszauruszok korában ugyanis még nagyjából fél órával rövidebbek voltak a napok. A tudósok arra számítanak, hogy hosszú távon a Marsénál is lassabb lesz a Föld forgása – a Marson jelenleg 24 óra, 37 perc és 22 másodperc hosszú egy nap.

Meglepő dolog derült ki a földi élet eredetéről.

A korábbi gyorsulás magyarázható azzal is, hogy drasztikus ütemben olvadt a sarkvidékek jege. 1972 és 2020 között átlagosan 3 milliszekundummal lettek rövidebben a napjaink. Befolyásolhatják továbbá a napok hosszát a földrengések – amelyek átalakíthatják a bolygó tömegeloszlását –, sőt még az időjárás-változások és az Egyenlítő közelében lezúduló nagy esők is.

Ám ha a Földet gyorsító és lassító összes ismert hatást összeadjuk, még akkor sem kapjuk meg a magyarázatot a legutóbbi megfigyelésekre. Tehát valami más is van a háttérben – csak egyelőre még nem tudni, hogy micsoda.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.