Az már régóta ismert, hogy a Föld forgási sebessége nem teljesen állandó, tehát a teljes körbefordulás nem mindig pontosan 24 órát vesz igénybe. A napok tehát általában hosszabbak vagy rövidebbek ennél, de csupán néhány mikroszekundummal (a másodperc egy milliomod része). A forgás sebességét a Hold és a Föld tömegeloszlása is befolyásolja, a teljes körbefordulás pontos idejének meghatározását pedig az atomórák és a pulzárok teszik lehetővé.
A napjaink egyébként 2020-ig fokozatosan rövidültek, azóta viszont egyre hosszabbak. A forgás gyorsulásának folyamata tehát egyszer csak megfordult, és jelenleg senki sem tud egyértelmű magyarázattal szolgálni a jelenségre. Volt azonban valami, ami még ennél is furcsább: annak ellenére, hogy a napok 2 éve egyre hosszabbak, 2022. június 29-e volt a legrövidebb nap az elmúlt 50 évben – írta meg az IFLScience.
Mi befolyásolhatja a nap hosszát?
Mindenesetre van néhány lehetséges magyarázat arra, hogy miért változhat idővel a napok hossza. A Föld és a Hold közötti kölcsönhatás – amely az árapály jelenségéért felelős – lassan kimeríti a rendszert, és a Föld fokozatos lelassulásához vezet. A dinoszauruszok korában ugyanis még nagyjából fél órával rövidebbek voltak a napok. A tudósok arra számítanak, hogy hosszú távon a Marsénál is lassabb lesz a Föld forgása – a Marson jelenleg 24 óra, 37 perc és 22 másodperc hosszú egy nap.
A korábbi gyorsulás magyarázható azzal is, hogy drasztikus ütemben olvadt a sarkvidékek jege. 1972 és 2020 között átlagosan 3 milliszekundummal lettek rövidebben a napjaink. Befolyásolhatják továbbá a napok hosszát a földrengések – amelyek átalakíthatják a bolygó tömegeloszlását –, sőt még az időjárás-változások és az Egyenlítő közelében lezúduló nagy esők is.
Ám ha a Földet gyorsító és lassító összes ismert hatást összeadjuk, még akkor sem kapjuk meg a magyarázatot a legutóbbi megfigyelésekre. Tehát valami más is van a háttérben – csak egyelőre még nem tudni, hogy micsoda.