Meglepő eredmények olvashatóak ki a Pfizer Egészségtudatossági Index adataiból. A gyógyszergyár tavaly novemberben készíttetett országos reprezentatív felmérést a magyarok egészségtudatosságáról, melyben olyan kérdésekre voltak többek között kíváncsiak, hogy a magyarok hányszor keresik fel a háziorvosukat, milyen gyakran járnak el szűrővizsgálatokra , milyen rendszerességgel isznak alkoholt, üdítőitalt és kávét, és összességében elégedettek-e életmódjukkal. A tesztet közel 1200 felnőtt ember töltötte ki az ország minden pontjából, így a főváros és a vidék közötti különbségekről is képet kaphattunk.
A közeli ismerősöktől és az internetről tájékozódunk
A lakosság általános egészségi állapotát az átlagosnál jobbnak értékelte, 10-ből 7 pontot adtak a válaszadók egészségükre. A megítélés igen szoros összefüggésben van az életkorral: a 30 év alattiak átlagosan 9 pontot adtak maguknak, a 60 fölöttiek pedig csak mintegy 5,5 pontot.
Meglepően sokat járunk háziorvoshoz, a megkérdezettek ötöde kereste fel háziorvosát egy hónapon belül betegség miatt (a tesztet még hónapokkal az influenzajárvány előtt töltötték ki), közöttük kiugróan magas - közel 70 százalék - a vizsgálatot kérő budapestiek aránya. A felnőtt népesség közel kétharmada azonnal orvoshoz fordul, ha betegnek érzi magát, egyharmada előbb más forrásból próbál tájékozódni. Az utóbbiak háromnegyede családtagokhoz, barátokhoz, ismerősökhöz fordul, de minden második az interneten (is) utána néz a tüneteinek, minden harmadik pedig a gyógyszerészét kérdezi meg - derül ki a tesztből.
Szűrővizsgálatok tekintetében elsősorban a férfiakat kellene jobban aktivizálni. 10 magyarból nagyjából 6 állítja, hogy részt vett benne az elmúlt évben, a két nem között azonban jelentős különbség figyelhető meg. A nők közül csak minden harmadik nyilatkozott úgy, hogy egyetlen ilyen vizsgálaton se vett részt, a férfiak 53 százaléka kerülte el a szűréseket. Összességében a lakosság 42 százaléka nem vett részt semmilyen szűrővizsgálatokon.
Egészségtelenül élünk, de nem úgy érezzük
Egészségtudatosság tekintetében a válaszadók nagy része (a férfiak 68, a nők 83 százaléka) optimistább a kelleténél, és úgy érzi, hogy általában eleget tesz az egészségéért. A többi válasz viszont nem ezt tükrözi. Jelenleg a 18 éves és idősebb népesség egyharmada dohányzik, leginkább a középkorúak, és legkevésbé a 60 fölöttiek. Azok között, akik dohányoznak, a legtöbben (a lakosság ötöde) fél-egy doboz cigarettát szívnak el naponta. A felnőtt népesség mintegy harmada iszik viszonylag nagy gyakorisággal szénsavas üdítőitalokat, és alkoholt is bevallottan minden tizedik ember naponta, de legalább heti több alkalommal fogyaszt.
Szeretjük a koffeint, elsősorban a kávén keresztül adagoljuk. A kávézás majdnem teljesen általános: a felnőtt népesség mintegy négyötöde fogyaszt koffeintartalmú feketét, és ebben alig van különbség az egyes társadalmi csoportok között. Viszont a 18-29 éves korosztály 51 százaléka rendszeresen iszik energiaitalokat is, a cukros stimulálószer népszerűsége csak 30 felett esik drasztikusan.
Míg az alsó, alsó-közép és felső társadalmi osztályba tartozók kétharmada-háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy többnyire egészségtudatosan él, a felső-középosztály képviselői ennek az ellenkezőjét válaszolták: 87 százalék azt nyilatkozta, hogy az életmódja egészségtelen. A kutatás nem talált választ erre a kiugró eredményre, csak feltételezni lehet, hogy a munkahelyi stressz ezt a csoportot érinti leginkább, illetve egészségügyi ismeretük is van már olyan szinten, hogy belássák: nem élnek egészségesen.
Túlhajszoltság tekintetében is érdekes eredmény született: a legtöbben a 40-49 közötti korosztályból érezték túlhajszoltnak magukat (54 százalék), legkevesebben pedig a 60 feletti korosztályból (18 százalék). Ám úgy tűnik, a munka és a stressz szintje nem feltétlenül arányos, ugyanis éppen a nyugdíjas éveik felé közeledő, illetve azt betöltött 60-as generáció nyilatkozta legnagyobb arányban (72 százalék) azt, hogy rendszeresen szorong valami miatt.