Meglepő dolog derült ki a Földről

Szárazföldi területek nélküli vízi világ lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt - állapították meg amerikai kutatók. A szakemberek úgy vélik, hogy egy ilyen környezet jelentősen befolyásolhatta a földi élet első formáinak kialakulását és evolúcióját.

Az Iowai Állami Egyetem geológusa, Benjamin Johnson és a Coloradói Egyetem boulderi tagintézményében dolgozó Boswell Wing egy 3,2 milliárd éves óceáni kérget vizsgált. A 4 milliárd évvel ezelőtt kezdődött és 2,5 milliárd évvel ezelőtt véget ért archaikumból való kéreg Nyugat-Ausztrália állam egy távoli csücskében található.

Föld, kontinensek, Föld alakulása, evolúció, földi élet
Szárazföldi területek nélküli vízivilág lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt.Fotó: Getty Images

Több volt a nehezebb oxigénizotóp

A két szakember 2018-ban gyűjtött be több mint 100 kőzetmintát a száraz területről, hogy azok tanulmányozása révén megismerjék a térséget évmilliárdokkal korábban borító óceánvíz összetételét. "Nem hevernek szanaszét ősi óceánvízminták, de rendelkezésünkre állnak kőzetek, amelyek érintkeztek azzal a vízzel, és emlékeznek is arra az interakcióra" - magyarázta Johnson. A szakemberek az oxigén 18-as és 16-os izotópjainak arányát vizsgálták a kőzetmintákban. A kutatók arra jutottak, hogy a 3,2 milliárd évvel ezelőtti óceánvízben a mainál egy kicsit több volt az oxigén nehezebb - vagyis a 18-as - izotópjából.

Nem voltak kontinensek

27 év alatt ennyit változott a Föld - olvassa el korábbi cikkünket!

A szakemberek szerint az eltérés a kontinensekkel magyarázható. A jelenkor hatalmas összefüggő szárazföldi területeit ugyanis agyagban gazdag termőtalaj borítja, amely - egyenlőtlen eloszlásban - felveszi a vízből a nehezebb oxigénizotópokat. A kutatók elmélete szerint tehát az ősi óceánvízben azért volt magasabb az oxigén 18-as izotópjának mennyisége, mert egyszerűen nem voltak agyagban gazdag kontinensek, amelyek kiszívták volna azt a vízből.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Wing szerint azonban mindez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem emelkedtek ki apró, mikrokontinensek az óceánból. "Mi csupán nem gondoljuk, hogy olyan globális kiterjedésű szárazföldi területek formálódtak, mint amilyeneket ma látunk" - mondta a szakember, aki a jövőben fiatalabb kőzetformációkat akar felkutatni kollégáival, hogy pontosan meghatározhassák, mikor is jelentek meg a színen az első kontinensek.

A kutatók szerint eredményeik a földi élet első formáinak megjelenésével kapcsolatban is értékes információkkal szolgálnak. "Kontinensek és tengerszint feletti szárazföldi területek nélkül az óceán lehetett az egyetlen hely, ahol az első ökoszisztémák kialakulhattak" - közölték.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.