Az Edinburgh-i és Aberdeeni Egyetem tudósai kutatásaik során a kemoterápia által előidézett neuropátiás fájdalomra (angol rövidítéssel: CINP) összpontosítottak, amely bizsergéssel és fájdalomérzettel jár, valamint csökkenti a testhőmérsékletet. A tünetek olykor annyira súlyosak lehetnek, hogy már korlátozzák a betegek kezelhetőségét. Az életminőséget is rontó CINP a kemoterápiában részesülő páciensek közel 70 százalékát érinti.
Olyan mindennapi tevékenységek is okozhatnak fájdalmat az érintettek számára, mint például egy ing begombolása vagy a mezítláb járás, sőt ezek a panaszok akár a rákból való kigyógyulás után is fennmaradhatnak, emiatt pedig egyes betegek képtelenek visszatérni korábban megszokott életvitelükhöz. "Ezen a téren sürgősen új terápiákra van szükség, ezért igyekszünk minél hamarabb megvizsgálni, hogy a biztató laboratóriumi eredmények miként lehetnek a betegek közvetlen hasznára" - mondta el Lesley Colvin, az Edinburgh-i Egyetem professzora.
A melatonin pozitív hatását patkányokkal végzett vizsgálatok során mutatták ki. A szakértők szerint az így kapott eredmények segíthetnek abban, hogy a tudósok jobban megértsék a kemoterápia fájdalmas mellékhatásainak enyhítésére szolgáló módszereket. Az erről szóló beszámolót a Journal of Pineal Research című folyóirat tette közzé.
A tanulmány kimutatta, hogy a kemoterápia előtt adott melatonin korlátozza az idegsejtekre gyakorolt káros hatásokat és a fájdalom kialakulását. Mivel a hatóanyag nem szüntette meg a fájdalmat, ha a CINP már kialakult, ezért a lehetséges előnyök inkább a megelőzésben mutatkozhatnak meg, mintsem a gyógyításban. A vizsgálatok kimutatták, hogy a melatoninnal folytatott kezelés nem befolyásolja a kemoterápia hatékonyságát az emberi emlő- és petefészekrákos esetekben.
"Az eredmények szerint a melatonin - az idegsejt-mitokondriumok védelme által - képes megakadályozni a CINP kialakulást. A következő lépés most, hogy meghatározzuk a melatonin hatását más olyan fájdalmak esetén, amelyeket szintén mitokondriális károsodás okoz" - fejtette ki a projekt kutatóorvosa, Carole Torsney.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: medicalxpress.com
