A kutatás célja, hogy olyan probiotikus étrendkiegészítőket fejlesszenek ki, amelyek segíthetik a sportolók regenerálódását a kemény edzések után, illetve a tápanyag hatékonyabb átalakulását energiává.
"Kutatásunk kezdetén arra akartuk választ keresni, hogy felhasználható-e a genomika arra, hogy megjósoljuk, ki lesz a következő Michael Jordan. De aztán inkább azt kutattuk, hogy tudunk-e meríteni Jordan biológiájából, és átadni másoknak, hogy segítsünk nekik" - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál Jonathan Scheimant, a Harvard Egyetem orvosi karának kutatóját.
"A belekben lévő baktériumok hatással vannak az energia-anyagcserére, segítik lebontani a szénhidrátokat, fehérjéket, rostokat. Szerepük van ugyanakkor a gyulladásokban és az idegek működésben is. Ezért a baktériumok, vírusok, gombák alkotta mikrobiom fontos lehet az állóképesség javításában, a regenerálódásban és a szellemi edzettségben is" - magyarázta a kutató.
A tanulmány készítői a 2015-ös bostoni maratonon részt vevő 20 futó székletmintáját gyűjtötte egy héten át a verseny előtt és után. "Hosszan követtük őket, hogy kideríthessük, miként változik a mikrobiom a verseny alatt és után" - tette hozzá.
A begyűjtött baktériumminták genomját szekvenálták, hogy megállapíthassák, milyen és mekkora mennyiségű mikrobák találhatóak a székletmintákban. Amikor összehasonlították a verseny előtti és a verseny utáni mintákat, a kutatók úgy találták, hogy a maratoni táv lefutása után egy bizonyos baktériumtörzs hirtelen megszaporodott szervezetükben. Ennek a baktériumnak az a szerepe, hogy lebontsa a tejsavat . Intenzív fizikai igénybevétel után ugyanis a szervezet az átlagosnál több tejsavat termel, ami az izomzat elfáradását, fájdalmakat okozhat. Ez a baktérium segíthet ennek leküzdésében.
A kutatók megállapították, hogy a baktérium a tejsavat elbontja kémcsőben, és életképes marad az után is, hogy keresztülhalad az egér emésztőrendszerén. Most egereket etetnek ezzel a baktériummal, és mérik a tejsavszintet és az egerek fáradékonyságát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Egy másik tesztben a kutatók összehasonlítottak ultramaratoni futóktól nyert baktériumot olimpikon evezősöktől vett mintákkal. Előbbieknél találtak egy bizonyos baktériumtörzset, amely segít a szénhidrátok , rostok lebontásában, ami kulcsfontosságú 160 kilométer futásnál, ám ez a baktérium nem volt jelen az evezősök szervezetében. Ez a szakemberek szerint azt jelzi, hogy a különféle sportágak különböző baktériumoknak nyitnak érvényesülési utat.
