Jelenleg is folynak klinikai vizsgálatok arról, hogy a betatrophin nevű fehérjének milyen hatásai vannak az emberi szervezetre. Li-Jun Yang, a University of Florida patológia és immunológia professzora közölte, megállapították e fehérjéről, hogy korlátozza a szervezet zsírlebontó képességét, s kapcsolatot teremt a stressz és a súlygyarapodás között.
Az egyetem egereken végzett kutatásai kimutatták, hogy a metabolikus stressz szignifikánsan több betatrophin termelését idézi elő, amitől a normális zsírégető folyamatok lelassultak. Yang szerint ez a megfigyelés azért jelentős, mert új megvilágításba helyezte a biológiai mechanizmusok összekapcsolódását a stresszel, s feltárta a betatrophin hatását a zsíranyagcserére.
Most úgy tűnik, hogy betatrophin mégis fontos lesz, még ha kevesebb ünneplésre is számíthat, hiszen a segítségével sikerült bizonyítani, hogy a stressz megnehezíti a testzsír lebontását. Ez pedig annak a következménye, hogy a betatrophin elnyomja a zsírszövetben a triglicerid lipáz enzimet, amelynek éppen a tárolt zsír lebontása volna a feladta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egérkísérletekből kiderült, hogy nem csak a metabolikus stressz, hanem a környezeti stressz is megnöveli a betatrophin termelését a zsírszövetekben és a májban. Azaz a betatrophin egyértelműen egy stresszel összefüggő fehérje.
Azt eddig is tudtunk, hogy az enyhe és rövidtávú stressz hasznos, mert segít a nehéz helyzetek átvészelésében. Ahogy ismert volt a krónikus stressz szervezetre gyakorolt pusztító hatása is. De most már az is világossá vált, hogy a stressz hozzájárul a zsír felhalmozódásához, de legalább is a zsíranyagcsere lelassulásához. Ebből pedig Yang professzor szerint nyilvánvaló a következtetés, hogy a kiegyensúlyozott életvitel kialakítása és fenntartása az egyik legfontosabb tényező az egészség tartós megőrzésében.
Forrás: Futurity
