Ha a kitömött hátitáska többet nyom, mint viselője testsúlyának tizede, a szülők elszörnyedve emelik meg a csomagot, és az orvosok véleményére alapozva félteni kezdik gyermekeiket a cipekedés káros hatásától. Az aggodalom azonban nem megalapozott - legalábbis a Saarlandi Egyetem munkacsoportjának tanulmánya szerint. A több tudományág szakemberei által végzett Kidcheck-projekt keretében ortopéd orvosok, neurológusok, humánbiológusok, sportorvosok és fizioterepeuták 1999 óta vizsgálják a saarbrückeni általános iskolás gyerekek testtartását, és állítanak össze számukra edzés- és kezeléstervet. A vizsgált gyerekek testsúlya átlagosan 27 kg, az általuk cipelt hátitáskák pedig mintegy öt kilósak voltak, bár akadt köztük hét kilós is. Az iskolatáskák átlagosan a testsúly 17,2 százalékát, csaknem ötödét tették ki - mondja Oliver Ludwig, a projekt tudományos vezetője. Ez sokkal több, mint a jelenleg ajánlott tíz százalék.
A vizsgálatban a gyerekeknek 15 percig kellett viselniük a háti nehezéket, melynek levétele után semmiféle változást nem sikerült kimutatni a hátgerincen, a tartás nem változott, s az izmok sem nagyon fáradtak ki. A has- és alsó hátizomzat említésre méltó aktivitása csak a testsúly harmadával azonos teher cipelésekor volt mérhető. Ekkora tehernél már valóban megváltozott a gerinc helyzete, és a nyugalmi testtartás is instabillá vált, ugyanakkor az izmok erősen megfeszültek, és úgy tartották meg a testet, hogy tehermentesítsék a gerincet. Az ortopédorvos, Eduard Schmitt szerint az igazán nehéznek számító iskolatáskák sem ártanak a gyerekek egészséges gerincének, mert csak rövid ideig hordják őket.
Forrás:
www.aerzteblatt.de