"Szervezetünk normális működéséhez elengedhetetlen, hogy immunrendszerünk felismerje és elpusztítsa a kórokozókat, ugyanakkor tolerálja a saját sejtjeinket. Ebben a felismerésben játszanak döntő szerepet az úgynevezett T-sejtek. Minden T-sejt egy adott molekularészletre specifikus. Amennyiben a T-sejtek felismerik ezt a motívumot, képesek elpusztítani az azt hordozó kórokozót is" - idézi az intézmény közleménye Manczinger Mátét, az SZTE adjunktusát, a projekt szakmai vezetőjét.
A szakember kifejtette, specifikus T-sejtek elméletileg bármilyen motívum felismerésére kialakulhatnak. A szervezet működése szempontjából viszont észszerűtlen lenne, ha minden elképzelhető és a természetben elő sem forduló motívummal szemben rendelkezne T-sejtekkel. Ennek elkerülése érdekében immunrendszerünk az egyedfejlődésünk során a csecsemőmirigyben olyan motívumokat használ mintaként, amelyek szervezetünkben is előfordulnak.
"Csak azok a T-sejtek maradnak fenn, amelyek felismerik ezeket a motívumokat, míg a többiek elpusztulnak. Ezen motívumok nagy része megtalálható a kórokozókban is, és jól szabályozott immunműködés esetén a kórokozóban jelen lévő motívumokkal szemben ki tud alakulni egy hatékony immunválasz. Ebből kiindulva mi arra kerestük a választ, hogy vajon minden szempontból előnyös-e az, hogy az immunrendszer a saját molekuláit használja mintaként" - ismertette a kutató.
Egyes kórokozók ezért tudnak elbújni az immunrendszer elől
Az immunológusok körében általánosan elfogadott nézet, hogy minél inkább különbözik egy idegen molekula a sajátjainktól, annál nagyobb eséllyel alakul ki vele szemben immunválasz. A szegedi kutatók vizsgálati eredményei ezt nem támasztották alá, sőt, eredményeik alapján kialakul egy vakfolt az immunfelismerésben azon molekulákkal szemben, amelyek túlságosan különböznek a sajátjainktól. "Kutatásunk során egy vakfoltra bukkantunk, amely azért alakul ki, mert a T-sejtek a saját molekuláinkat használják mintaként érésük során. Azokat a molekulákat, amelyek túlságosan különböznek a sajátjainktól, immunrendszerünk képtelen felismerni, mert nem rendelkezünk rájuk specifikus T-sejtekkel" - magyarázta az SZTE adjunktusa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Sok kórokozó igen nagy mennyiségben tartalmaz ilyen molekulákat, így nagyobb eséllyel képes elbújni immunrendszerünk elől. Az eredmények segítségével jobban megérthetjük, hogy immunrendszerünk miért reagál bizonyos molekulákra, míg másokat miért képtelen felismerni akkor is, ha azok lényegesen különböznek a sajátjainktól. A feltárt jelenségnek több fontos szerepe is lehet például a vakcinák változó hatékonyságában, vagy a tumorokkal szembeni immunválasz kialakulásában. Utóbbiakat a kutatócsoport jelenleg is vizsgálja" - tette hozzá.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói három és fél évig dolgoztak a projekten. Ebből az utolsó másfél év volt az az időszak, amikor - részben a koronavírus-járványnak köszönhetően - olyan mennyiségű és minőségű online elérhető adathoz jutottak, amelynek átfogó analízisével publikálni tudták eredményeiket. Ezen adatok egészséges egyének T-sejtjeinek részletes jellemzését tartalmazták, amelyek direkt vizsgálatával is alátámasztották hipotézisüket. Tanulmányukat a kutatók az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia magas presztízsű lapja ( PNAS ) hasábjain publikálták.
