Mellékhatásként ugyanis az agy számos kognitív funkcióját javítja - nem is csoda, hogy egyike a nootropikumként kategorizált, legális szellemi teljesítményfokozóknak. Mit tesz azonban ez a készítmény az agyunkkal hosszú távon és hogyan változtatja meg az ilyen készítmények elterjedése a társadalmat?
Vegyészek, jövőkutatók és orvosok egyaránt érdekeltek a neurofejlesztés témakörében, azaz abban, hogy miként tudjuk szellemi képességeinket jobb állapotba hozni különféle szerekkel: hogyan tudunk több mindenre emlékezni , gyorsabban tanulni vagy egyszerre több dologgal foglalkozni egyes vegyületek hatására. Ez természetesen számos törvényi és etikai kérdést vet fel – a nootropikumok pedig ezek miatt rendszeresen kerülnek a médiafigyelem központjába, hiszen újabb és újabb kutatások számolnak be arról, hogy diákok és tanárok egyre nagyobb százaléka használ hasonló készítményeket.
A témában alaposan körbejáró brit Independent azonban érdekes tényekről számolt be. Elemeztek összesen 24, modafinillel kapcsolatos kutatást. Ezek mindegyike arra jutott, hogy a szer képes “magasabb” kognitív funkciókat, például problémamegoldó vagy tervező képességeket javítani.
Jobban megnézve azonban kiderül, hogy a kutatások több sebből véreznek. Mindegyik esetben kevés emberrel dolgoztak – a résztvevők száma egy esetben sem haladta meg a 30 főt. Másfelől a kutatások során kiadott, elvégzendő kognitív teszt nem volt megfelelő, mivel azt eredetileg neurológiai vagy neuropszichiátriai problémákkal küszködő embereknek szánták, az egészségesek viszont nem okoz különösebb problémát a kitöltésük. Ezek miatt nem lehet tudni pontosan, hogy igazából milyen hatása van a szernek a mindennapi emberekre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Independent által végzett kutatás ugyan azt mondja ki, hogy a modafinil kognitív képességek fejlesztésére biztonságosan tesztelhető, azt azonban nem tudják megmondani, hogy a szer hosszú távon milyen hatást fejt ki, csak azt, hogy rövid távon fejleszti a figyelmet, a tanulási képességeket és a memóriát. Ez pedig csak aláhúzza azon megállapítást, miszerint a nootropikumok hatásmechanizmusát sokkal megalapozottabb módon kell kutatni – hosszú távon, monitorozni kell közben a résztvevők fiziológiai állapotát is és több tényezőt, például az életkort is figyelembe kell venni a vizsgálat során.
Ez is érdekelhet
A gyógyszerek mellett a technológiai oldal is kínál olyan megoldásokat – például a Google Glass vagy a Microsoft HoloLens - amelyek alapjában változtatják meg az agy munkáját, a gondolkodást és az észlelést. Ez pedig komoly veszélyeket is rejt: egyelőre nem tudni, milyen függőségek és milyen jellegű manipulációk alakulhatnak ki ezek körül, miként lehet kihasználni ezen szerek hatásmechanizmusát. Fontos kérdés tehát a kutatások iránya és módszertana, valamint hogy az eredményeket hogyan lehet a nyilvánosság, illetve a szakmai közönség elé tárni.
