Miért léteznek a vércsoportok?

Közel száz évvel ezelőtt Karl Landsteiner Nobel-díjat kapott azért, mert felfedezte, hogy nem mindenki vére egyforma, különböző vércsoportok léteznek. Azt azonban a mai napig nem tudjuk, miért is léteznek a vércsoportok.

Azt a legtöbb ember tudja, hogy milyen a vércsoportja, és azzal is tisztában vagyunk, hogy ez az információ miért fontos. A vércsoportok ismerete életek millióit mentette már meg, hiszen így biztonságosan tudnak donorvért adni annak, akinek erre szüksége van. A felfedezés és a hozzá kapcsolódó kutatások (például az Rh-rendszer, vagy annak megállapítása, hogy pontosan miben különböznek az egyes vércsoportok) azonban újabb és újabb kérdéseket vetettek fel, melyek közül a legfontosabb: pontosan mi a szerepe a vércsoportoknak? Miért alakultak ki?

Az egyik, igen népszerű elképzelés szerint a vércsoportok az evolúció különböző stádiumaiban alakultak ki, és azért léteznek, mert az általános egészségi állapotunk függ tőlük. Ezt az elméletet Peter D'Adamo tette ismertté, a vércsoportok és az ideális diéta közötti összefüggésekről szóló könyvében. Az elmélet szerint minden vércsoport számára létezik egy "tökéletes étrend", amellyel nemcsak az áhított karcsúságot érhetjük el, de sokkal egészségesebbek is leszünk. Az AB0 étrend hatékonyságát azonban tudományosan nem sikerült bizonyítani , vagyis semmilyen összefüggést nem találtak a vércsoport szerinti étrend és az egészség között.

Miért alakultak ki a vércsoportok?

Egy érdekes jelenség arra világított rá, hogy az AB0 rendszer megléte egyáltalán nem élet-halál kérdése. 1952-ben, Bombayben ugyanis találtak néhány olyan beteget, akik egyik vércsoportba sem sorolhatóak be. A Bombay-fenotípus igen ritka, de semmilyen veszélye nincs - kivéve akkor, ha vérátömlesztésre kerülne a sor.

A vércsoportok és az evolúció közötti kapcsolatot bizonyíthatja az is, hogy az elmúlt években egyre több összefüggést találnak egyes vércsoportok és bizonyos betegségek között. Az 0-s vércsoportúak például hajlamosabbak a fekélyekre, de védettebbek a maláriával szemben . Eszerint az elképzelés szerint az őseinket nemcsak ezekbe a vércsoportokba lehetett volna besorolni, hanem sokkal többe, azonban ezek a vércsoportok fokozatosan kipusztultak, mert fogékonyabbak voltak a betegségekre.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Népszerű japán elképzelés szerint a vércsoportok a személyiségjegyeinket is meghatározzák, és nemcsak a munkavállalásnál vagy a párkeresésnél érdemes kideríteni, hogy a leendő partnernek milyen a vércsoportja. Egyes japán óvodák vércsoport szerinti nevelési tervvel álltak elő, a sportolóknak pedig a vércsoportjuk alapján írják elő az edzéseket. Ezek szerint a vércsoportok közötti különbségek közel sem olyan egyszerűek, mint ahogy hisszük?

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.