A diétás italokban - a különböző szénsavas és szénsavmentes üdítőkben - energiamentes édesítőszerek segítségével állítják elő a szinte mindenki által vágyott édes ízt. Az ilyen típusú édesítők alkalmazása évtizedek óta parázs vitákat szül: az ellenzők szerint a kalóriaszegény üdítők ízesítésére is használt, elterjedt édesítők, az aszpartám, a szacharin, az aceszulfám-K és a szukralóz egészségügyi veszélyeket jelentenek. A kutatások szerint ez az aggodalom jobbára alaptalan, ugyanakkor igen erős érv mellettük, hogy segíthetik korunk egyik legnagyobb egészségügyi kockázata, az elhízás mérséklését, és óvják a fogak egészségét is.
Az élelmiszerbiztonsági szervezetek, így kontinensünkön az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA), nagyon szigorú ellenőrzésnek vetik alá ezeket az ízesítőanyagokat, a szabályozást pedig az új kutatási eredményeknek megfelelően rendszeresen felülvizsgálják. Ez a biztosítéka annak, hogy az engedélyezett anyagokkal édesített ételek és italok ártalmatlannak minősülnek, ha nem lépjük túl a hatóságok által meghatározott napi beviteli határértéket. Az elfogadott napi mennyiséghez (Acceptable Daily Intake, ADI) képest a ténylegesen felhasznált mennyiség olyan alacsony, hogy gyakorlatilag képtelenség a túlzott édesítő-bevitel még rendszeres fogyasztás esetén is.
Aszpartám
Az aszpartám (E 951) világszerte az egyik leggyakrabban használt édesítőszer, amely 6000 különféle termékben, például italfélékben megtalálható, de emellett számtalan egyéb fogyókúrás termék ízesítésére is használják az 1960-as évek óta. Időről időre felbukkanó vádak szerint ez a cukornál 180-200-szor édesebb anyag rákot és genetikai károsodásokat okozhat. Ezzel szemben a tudomány jelenlegi iránymutatása szerint az aszpartám teljes biztonsággal fogyasztható - ezen az állásponton van több mint száz ország élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szabályozó hatósága, köztük az európai testületek is. Az EFSA 2013-as nyilatkozata szerint nem hordoz egészségügyi veszélyeket, ha az ajánlatos mennyiséget - testsúly-kilogrammonként 40 milligramm - nem haladja meg.
Hová tűnik naponta 2 liter víz a szervezetből? Miért fontos az utánpótlás?
Az emberi test vízzel működik, egy átlagos napon pedig több mint két litert vesztünk belőle: elsősorban a vizelettel, a bőrön át, illetve a légzés során. A szervezetből kiürülő víz utánpótlásáról folyadék formájában, ivással kell gondoskodnunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Több édesítőféle is van az üdítőkben
"Egy doboz diétás szénsavas üdítőital rendszerint mintegy 180 milligramm aszpartámot tartalmaz, ami azt jelenti, hogy egy 75 kilogramm súlyú felnőttnek napi több mint 16 doboz diétás üdítőt kellene elfogyasztania ahhoz, hogy túllépje az uniós küszöbértéket" - állt a közleményben.
Szacharin
A kristálycukornál mintegy 300-szor nagyobb édesítő képességgel rendelkező szacharin (E 954) a legrégebben ismert energiamentes édesítőszer: 1879 óta használják az élelmiszeriparban. Hosszú története során sokszor merült fel ellene, hogy fogyasztása rákkeltő hatása lehet: az 1970-es években, patkánykísérletek során bizonyították is, hogy fogyasztása összefüggésben áll a hólyagrákkal.
Ez a hatás azonban csak olyan nagy adag mellett mutatható ki, amennyit a valódi életben elképzelhetetlen, hogy elfogyasszunk, ráadásul az elmúlt 30 évben nem igazolták, hogy az említett állatkísérlet eredménye emberek esetében is megáll. A szacharin ezért ma már nem szerepel az illetékes európai és egyesült államokbeli hatóságok tiltólistáján: tudomány álláspontja szerint nem jelent veszélyt a szervezetre. Megengedett napi mennyisége 5 milligramm testsúly-kilogrammonként.
Szukralóz
A szukralóz (E955) használata viszonylag új keletű: 1976-ban fedezték fel, és először 1991-ben engedélyezték Kanadában, az EU pedig 2000-ben adott neki zöld utat. Nagyon intenzív, a kristálycukorhoz képest 600-szoros édesítőerejű, igen stabil, jól oldódó adalékanyag. Idén tavasszal sokat hallhattunk róla, amikor az egyik legnagyobb üdítőital-gyártó világcég bejelentette, hogy diétás készítményében szukralózzal váltja ki az aszpartámot. A vizsgálatok szerint alkalmazása teljesen biztonságos: megengedett napi bevitele testsúly-kilogrammonként 15 mg.
Aceszulfám K
Az aceszulfám K (E950) az aszpartámhoz hasonló édesítőerővel bír, és - elsősorban aszpartámmal vagy más édesítőszerekkel kombinálva - élelmiszeripari termékek ezreiben, köztük üdítőitalokban is felhasználják. Az előírások szerinti megengedett napi mennyisége 9 milligramm testsúly-kilogrammonként: több száz vizsgálat tanúsága szerint használata nem jár egészségügyi kockázatokkal.
Sztívia - a természetes édesítőszer
A sztívia egy Brazília déli részén és Paraguayban őshonos növény, édes ízét okozó hatóanyaga a ma ismert egyik legerősebb édesítőszer. Harmincszor édesebb a kristálycukornál, kivonatai pedig akár 300-szor is. Mégis energiamentes, a glikémiás indexe 7, azaz nagyon lassan szívódik fel, tehát nem emeli meg a vércukorszintet, így cukorbetegek is biztonsággal fogyaszthatják.
Számos egészségügyi jótékony hatása is ismert, a sztívia többek között csökkenti a magas vérnyomást, antibakteriális hatása miatt segít megelőzni a fogszuvasodást, javítja az emésztést, gombaölő hatása miatt a Candida kezelése is kiegészíthető vele, segíti az egészséges bőr helyreállítását és nullás kalóriatartalma miatt biztonsággal fogyasztható bármilyen diétában. Nem tartozik a legolcsóbb édesítők közé, azonban mivel nagyon keveset kell használni belőle, igen gazdaságos. A tudatos táplálkozás részeként a sztíviát egyre több termékben, többek között üdítőitalokban használják édesítésre.
Legjobban: