Vegyük például a csokoládétortát! A piskótarétegeket krém tartja össze egymással, a tetejét pedig tejszínhab és rászórt csokireszelék díszíti: a tökéletes ízharmóniának szinte lehetetlen ellenállni, és nem is nagyon szokott senki. Arra azonban már kevesen gondolnak, milyen hatással van egy szelet az emberi szervezetre.
Riasztás
Mikor a cukor belép a véráramba, riasztást kapnak a hasnyálmirigyben található, inzulintermelő béta-sejtek, melyek megkezdik a lebontást. Egyre több inzulint állítanak elő, amely serkenti a glükóz felhalmozódását a májban, az izmokban és a zsírszövetben. Eközben a torta emésztése tovább folyik, hamarosan a bélnyálkahártyán keresztül megérkezik az első zsír is a vérbe, ami valahol le fog rakódni a testben, a felvételüket pedig speciális hormonok vezérlik.
Tartósan nem maradhat magas zsírkoncentráció a vérben, különben a fölösleg fiziológiai károkat okozhat. Például ha magas a vér zsírértéke, az inzulin termelése és az erek rugalmassága csökken, átmenetileg akár negyven százalékkal is - magyarázza Hermann Toplak, a grazi egyetemi klinika endokrinológusa, egyben az Osztrák Diabétesz Társaság elnöke.
"Nincs gond azzal, ha az ember időnként édességet eszik, de aki naponta fogyaszt - mondjuk - tortát, az állandó stressznek teszi ki a szervezetét. A fokozott tápanyag-beáramlás sosem jelent jót" - magyarázza, hozzátéve, hogy a modern fogyasztói társadalomban a mértéktelenség sajnos alapállapot.
Út a kettes típusú cukorbetegséghez
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A következmény pedig mindenhol ugyanaz: elhízás, ami szinte járványszerűen terjed, a kettes típusú cukorbetegség előfordulása pedig évről évre nagyobb. A kettő közötti kapcsolat nyilvánvaló, de a kutatók még mindig rengeteg kérdésre keresik a választ. Hogyan halad például a jel a zsír és más testrészek között? Milyen szerepet játszanak az erek és az izmok, és hol avatkozik be az immunrendszer?
A kettes típusú cukorbetegség szerzett rendellenesség, amely a magas vércukorszintben nyilvánul meg, és a glükóz elégtelen tárolásának a következménye. Ebben a folyamatban központi szerepet játszik az inzulin, amely receptorok segítségével kapcsolatban áll a májjal, a zsírszövettel és az izomsejtekkel, és aktiválja a cukor felvételét.
Ennek azonban korlátozó hatása is lehet, mert a sejtek egyre inkább inzulinrezisztenssé válnak, és egyre kevesebbet kommunikálnak a közvetítőanyaggal. Emiatt egyre több glükóz marad a vérben, amelynek súlyos következményei lehetnek a vesekárosodástól kezdve a nyílt, fekélyes sebekig.
Veszélyes úszógumi
A növekvő úszóguminak a csípő körül van még egy rossz hatása: a zsírszövetnek egészségtelen lesz a belső dinamikája. És ezt nemcsak a felhalmozódás okozza, hanem a hormonok is, ami már az immunrendszerre is hatással van. A következmény pedig egyre több gyulladásos válaszreakció lesz a szervezetben. A szervezetre ez azért is ró egyre nagyobb terhet, mert az elhízás miatt egyre nagyobb területet kell vérrel ellátnia, ami oxigénhiányt okozhat máshol.
Ez a folyamat végül csökkenti az ún. adipociták (speciális zsírsejtek) kapacitását, amelyek így egyre kevesebb glükózt tudnak felvenni. A vércukorszint tovább emelkedik, a hasnyálmirigynek növelnie kell az inzulintermelést, de közben az ellenállás is fokozódik a májban és az izmokban. Minél magasabb az inzulinszint, annál kevésbé mozgósítható a zsír, ezért Hermann Toplak szerint ez egy ördögi kör.
Fehér, barna és világosbarna
A szakemberek megkülönböztetnek fehér, barna és világosbarna zsírszövetet . Míg az előbbi a fent leírt káros hatásokért felelős, a barnazsír segítséget nyújthat. Az adipociták sötétebb színe a szokatlanuk nagy mennyiségű mitokondrium jelenlétének köszönhető, amelyek tulajdonképpen mikroszkopikus méretű erőművek a sejtek belsejében.
A barna zsírsejteknek mindenekelőtt fűtőfunkciója van. Feldolgozzák a zsírt és hőenergiává alakítják, hogy fenntartsák a test hőmérsékletét. Ha szükséges, a fehér zsírsejteket barnává lehet alakítani, a világosbarna pedig nem más, mint a kettő keveréke.
A barnazsír arányának növekedése csökkenti az inzulinrezisztenciát és a szervezet gyulladásos reakcióit, az alacsony hőmérséklet pedig kedvez ennek. Ezért jót tesznek a gyakori séták a friss levegőn, de hamarosan gyógyszeres megoldás is születhet majd a problémára.
Ez is érdekelhet
Forrás: Der Standard
