Egy nemzetközi kutatócsoport számolt be arról, hogyan képesek a baktériumok lebontani az algákban lévő szénhidrátokat. A kutatás középpontjában a zöldalgák Ulva nevű nemzetsége állt. Ennek virágzása világjelenség, amelynek hatására csak Franciaország tengerpartjánál mintegy 100 ezer tonna biomassza kerül partra - írják a szakértők.
Különleges felhasználási mód
Azt elemezték, hogy a Formosa agariphila nevű tengeri baktérium hogyan bontja le az algák összetett szénhidrátját; ez teszi ki az algák szárazanyagának 30 százalékát. A baktérium egy bonyolult folyamat során bontja le a szénhidrátot. "A poliszacharidot monoszacharidokra bontja le, amelyeket energiatermelésre vagy a növekedéséhez szükséges anyagok előállítására használ" - mondta Christian Stanetty, a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa. A baktérium ezzel az algák jövőbeli felhasználási módjának példája lehet.
A németországi Greifswaldi Egyetem kutatói vezette tanulmány kimutatta, hogy a lebontó folyamat több lépésben, 12 különböző enzim bevetésével történik. A kiindulási molekula így egyre kisebb alkotóelemekre bomlik. A kutatók azt is feltárták, a baktériumok melyik lépésben melyik enzimeket használják. "Ezekről az enzimekről és a hatásukról megszerzett tudás segítségével gondolhatunk csak először a fermentációs eljárások kifejlesztésére" - mondta Stanetty.
Ez is érdekelhet
"Minél jobban megértjük a folyamatokat, annál inkább tudjuk ezeket az algákat összetett szintézis során használni és akár bioműanyagot előállítani belőlük" - mondta Marko Mihovilovic, a Bécsi Műszaki Egyetem tudósa. Az is elképzelhető, hogy az algákból fermentáció révén biogázt vagy bioetanolt lehet előállítani, amely teljességgel szén-dioxid-semleges.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
