Több statisztikai adat is megerősített bennünket abban, hogy ideje utánajárni, vajon mi is kerül a poharunkba. Vajon tényleg olyan "rossz" a csapvíz, hogy érdemesebb ásványvízre cserélni? Miért dönt úgy a fővárosiak negyede, hogy nem nyitja meg a csapot, ha szomjat oltana? Nélkülözhetetlen háztartási kellék a vízszűrő? Hogy kérdéseinkre választ kapjunk, tíz különböző vízmintát vizsgáltattunk be az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés és Vízbiztonsági Főosztályán .
Az eredmények birtokában
Amint a laborban elkészültek az eredmények, szakemberhez vittük: hamar kiderült, hogy első ránézésre viszonylag megnyugtatóak, hiszen egyik mintában sem mutatták ki például az egészségre ártalmas E. coli (ételmérgezéshez hasonló tüneteket okozhat) vagy Ps. aeruginosa baktériumot (környezeti baktérium, felszíni vizekben, uszodákban, szennyvízben és szennyezett ivóvízben megtalálható), de úgynevezett coliform baktériumokat (higiénés indikátor, azaz szennyezettségjelző baktérium) sem. Ezek az "indikátorcsoportok" mutatják mikrobiológiai értelemben a szennyezettséget. A sorok között olvasva mégis érdemes részletes magyarázatokba bocsátkoznunk. A Vízbiztonsági Osztály osztályvezetője, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szaktanácsadója, dr. Borsányi Mátyás vegyészmérnök volt ebben segítségünkre.
Otthon, a csapból
Az összcsíraszám meghatározása 22 és 37°C-on is megtörtént: ez előbbin a környezeti baktériumok növekednek, utóbbin pedig olyanok, amelyek képesek lennének az emberi szervezet hőmérsékletén is szaporodni. 37°C-on a legmagasabb telepszámot a vidéki vezetékes víz produkálta, utána következett a régi bérház vize, végül pedig az új építésű lakás vezetékes vize. Arányaiban pontosan így alakult az összcsíraszám 22°C-on, de ezek a számok egyáltalán nem sejtetnek semmiféle különösebb veszélyt. - A csapnál, kifolyónál gyakran kimutatható környezetünkből származó baktérium, hiszen ezek azok a részek, amelyhez szennyezett kézzel, edénnyel vagy zöldségmosáskor hozzáérhetünk. A baktériumok számára ideális környezetet biztosítanak a szerelvények, a tömítések, a szilikonzsíros kerámiagömb is, de egy alapos kifolyatással a legtöbbször ki lehet küszöbölni ezt a problémát - magyarázza dr. Borsányi Mátyás.
A vizsgált vezetékes vizek klorid tartalmát tekintve kicsi volt a különbség, a vidéki vezetékes vízben 24 mg/l, ezt követte az új építésű lakásból vett minta és végül a régi bérház vize. - A víz klorid-ion-tartalma, ami legtöbbször ásványi eredetű összetevő, nem tévesztendő össze a fertőtlenítést célzó, klórgáz vagy hipoklorit formában hozzáadott aktívklór-tartalommal. A klórozás a fertőtlenítés szempontjából előny, a bomlástermékei, ízhatása miatt viszont hátrány - magyarázza a szakember, aki később arra is kitér, hogyan tudunk ettől az összetevőtől hatékonyan megszabadulni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vízben lévő oldott anyagok mennyisége befolyásolja a vezetőképességét is. Ez alapján a legtöbb ásványi anyagban a vidéki víz volt leggazdagabb, az új és a régi lakás számadatai pedig közel azonosak voltak, mindezek a számok pedig közepes ásványianyag-tartalmú vizekre utalnak. Érdekességként kell megjegyeznünk, hogy az olcsó szénsavmentes ásványvíz oldottanyag-tartalma jóval alacsonyabb volt a vidéki vezetékesvíz-mintáénál.
Ami azonban a fogyasztókat leginkább foglalkoztatja, az a keménység, amit a vízben oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége határoz meg. Fogyasztás szempontjából a közepes keménységű vizeket nem tartjuk kellemetlennek, így a vezetékes minták is megfeleltek ennek a kitételnek. Érdekesség, hogy míg háztartási gépeink nem hálálják meg a víz keménységet okozó összetevőinek jelenlétét, addig szervezetünk igen, hiszen a létfontosságú ásványi sókat segítségükkel a szervezet számára azonnal hasznosítható oldott formában vihetjük be.
Ha kíváncsi arra, hogy a többi vízmintáról mi derült ki, mire kell figyelni, ha a játszótéren innánk a közkifolyóból, esetleg arra, hogy hogyan !
