A stabilitás a személyiségfejlődés során fiatalkorban alakul ki, az ötvenes éveink elején tetőzik, majd fokozatosan csökkenni kezd – mindez minden bizonnyal a biológiai és a társadalmi nyomással egyaránt összefügg. A négyezer 20 és 80 év közötti férfi és nő bevonásával készült tanulmány során a résztvevők kétszer is kitöltötték a személyiségtesztet, két év szünettel a két alkalom között.
A teszt a személy őszinteségét és alázatát mérte, és öt fontos személyiségjegyet: az extraverziót, barátságosságot, a lelkiismeretességet, a nyitottságot . Petar Milojev és Chris Sibley, a kutatás vezetői azt vizsgálták, hogy hogyan változott az önkéntesek viszonya ezekhez a tulajdonságokhoz a két év során.
A legtöbb ember attitűdje stabil maradt, de a legstabilabb eredmények a középkorúak esetében mutatkoztak. Érdekes módon a legfiatalabb és a legidősebb résztvevő stabilitás-görbéje megegyezett. Úgy tűnik, az extraverzió a legstabilabb személyiségjegy: ez változott a legkevésbé az életkor előrehaladtával, míg kiderült, hogy a leginkább neurotikusok a legőszintébbek és a leglelkiismeretesebbek pedig a negyvenesek.