"A Tajgetoszról ledobált csecsemők sztorijának ősforrása Plutarkhosz görög krónikás, aki a műveit a 2. század elején írta, vagyis jó 500 évvel élt Spárta fénykora után" - írja az Index Ma is tanultam valamit rovata. A történetíró csupán a szájhagyománnyal terjedő történetekre alapozva kaphatott képet a spártai katonatársadalomról, ezért feljegyzései helyenként eltúlozzák a valóságot.
A Tajgetosz legendájáról például egy tíz évvel ezelőtti régészeti expedíció rántotta le a leplet, miután a kutatók megállapították, hogy a hegy körül talált emberi maradványok kizárólag felnőttekhez tartoznak. Magyarul mondva inkább egyfajta kivégzőhely lehetett a szóban forgó szakadék, ahol bűnözők életének vetettek véget.
Ez is érdekelhet
A legendák alapját minden bizonnyal az jelenti, hogy - a történészek szerint - a valamilyen okból létszámfelettivé vált gyermekeket egyszerűen csak sorsukra hagyták a város falain kívül. Mindezt a városállamok túlnépesedése indokolta. A kitagadott gyerekeket általában rabszolgakereskedők vették magukhoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
