A szakértők olyan, 3300 éve élő emberek csontjainak örökítőanyagát vizsgálták, akik az északkelet-németországi Tollensénél történt csatában haltak meg. A vizsgálatok szerint csupán minden nyolcadik harcos rendelkezett olyan génváltozattal, amely lehetővé tette számára a laktóz lebontását. A tudósok eredményeikről a Current Biology című tudományos lapban számoltak be.
"A terület mai lakosságának 90 százaléka rendelkezik ezzel a génváltozattal" - mondta Joachim Burger, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Ez a különbség nagyon nagy, mivel a két korszak között 120 nemzedék váltotta egymást - emelte ki. Svájcban ma a lakosság 80 százaléka viseli el a tejet.
A túlélés egyik záloga lehetett a tej
Daniel Wegmann, a Freiburgi Egyetem biológusa szerint az egyetlen lehetséges magyarázat a mai korok és a bronzkor közötti különbségre az erőteljes darwini szelekció. Mint fogalmazott, így azoknak az embereknek, akik képesek voltak a laktózt lebontani, átlagosan hat százalékkal több gyereke született, mint azoknak, akik nem rendelkeztek a szükséges génváltozattal .
Az azonban nem teljesen tisztázott, miért rendelkeztek evolúciós előnnyel a felnőtt tejivók. A tudósok feltételezése szerint energiában gazdag, szennyeződésektől mentes folyadékként a tej nagyobb túlélési esélyt biztosított az élelmiszerhiány vagy a szennyezett ivóvíz korában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A kutatók Kelet- és Délkelet-Európában is vizsgálták bronzkori csontok örökítőanyagát, és ott is ritkán találtak a laktóz lebontásának képességére utaló nyomokat. A kelet-európai sztyeppékről származó egyének csontjainak vizsgálatakor viszont teljesen hiányzott az ehhez szükséges génváltozat. Vivian Link, a Neuenburgi Egyetem kutatója szerint ez nagy meglepetést okozott, mivel korábbi tanulmányok arra az eredményre jutottak, hogy vélhetően erről a területről indult a felnőttek körében a tej megemésztésének képessége.
