A németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói által vezetett kutatócsoport egy új módszerrel kinyerte egy őskori nő DNS-ét egy nagyjából húszezer éves szarvascsont medálból. A genetikai anyagot ezt követően elemezték is, hogy többet tudjanak meg a feltételezett személyről, akié a medál lehetett.
Így nyerték ki a DNS-t a medálból
A csontokból készült tárgyak anyaga porózus, ezért fordulhat elő, hogy a DNS áthatol rajtuk. A kutatók által alkalmazott új technológiával, amely nem károsítja az ősi műtárgyat, háromszor 30 percre nátrium-foszfát fürdőbe merítették a medált, miközben az oldat hőmérsékletét fokozatosan emelték, hogy a DNS felszabaduljon.
A tanulmány szerzői rámutattak, hogy módszerük segítségével összekapcsolhatók a kulturális és genetikai leletek az őskori régészetben. Hozzátették, hogy a kövekből, csontokból és fogakból készült tárgyi leletek nagyon fontos szerepet játszanak az emberi létfenntartási stratégiák, viselkedés és kultúra megértésében.
Madeleine McCann nem sokkal a negyedik születésnapja előtt tűnt el a portugáliai Praia da Luz üdülőhely egyik apartmanjából. Azóta rengeteg szálon folyt a nyomozás, és úgy tűnik, most a DNS-teszttel sem sikerült lezárni az ügyet.
Ezt derítették ki az ősi ékszer viselőjéről
A DNS-vizsgálat szerint az ékszert egy olyan nő viselte, aki genetikai kapcsolatban állt az ősi észak-eurázsiai népcsoporttal, amelynek nyomait korábban csak keletebbre, Szibériában találták meg. A medál korát 19-25 ezer évesre becsülték.
A gyenyiszovai ember létezését egy 2008-ban, az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova melletti barlangban talált ujjperc alapján állapították meg. Később néhány további leletet is sikerült felfedezni. A neandervölgyi emberek csoportjából kiváló gyenyiszovai ember DNS-ét a megtalált maradványokból 2012-ben szekvenálták. A munkásságáért 2022-ben Nobel-díjjal elismert svéd genetikus, Svante Pääbo által vezetett kutatócsoport egy kislánytól fennmaradt egyetlen ujjcsont alapján jutott a következtetéseire.