A grafén különlegességét adja, hogy egyetlen atom vastagságú lemez, emiatt a fizikai és kémiai tulajdonságai drasztikusan különböznek minden más anyagétól, amellyel a hétköznapi életben dolgunk van. Felhasználásának (pillanatnyilag vélelmezhető) tartománya a hajlékony mobiltelefon-képernyőktől akár a víztisztításig terjedhet. Ez utóbbival kapcsolatban néhány hete jelentettek be izgalmas felfedezést angol kutatók, amely szerint egy nanoszerkezetes szűrő képes lenne hatékonyan és remények szerint olcsón kiszűrni a sót a tengervízből.
"Gondoljunk bele, hogy Kaliforniában és Ausztráliában brutális vízkrízis van, a vizet úgy adják és veszik, mint máshol az olajat: tőzsdéken. Az előrejelzések szerint körülbelül 10 éven belül 1,8 milliárd ember fog nagyon komoly vízhiánnyal és vízkrízissel szembenézni. Nagyon sok víz van ezen a bolygón, de többsége alkalmatlan arra, hogy megigyuk. Természetesen lehet sótalanítani lepárlással és más, igen költséges módszerekkel. De a grafén-oxidra (a grafén származékára) alapuló szűrési módszer lényege az lenne, hogy nagy energia befektetése nélkül lehetne szétválasztani a vízmolekulákat a bennük oldott sómolekuláktól. Ez óriási krízist oldhat meg, ha tényleg működik" - mondta Bíró László Péter.
A szűrőberendezés úgy működik, hogy grafén-oxid lemezeket rétegeznek egymásra, és azáltal, hogy ezek meghatározott távolságra vannak egymástól, a vízmolekulákat átengedik, a kicsit nagyobb átmérőjű sóionokat azonban nem. A módszer kísérletileg, laboratóriumban kimért eljárás, az eredményeket egy-két hete publikálták. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy holnap építhető ilyen tengervíz-sótalanító üzem, hanem hogy fizikailag, kémiailag lehetséges. Innen még viszonylag hosszú út vezet odáig, hogy egy ipari alkalmazás létrehozható legyen, de a módszer ennek lehetőségét hordozza.
"Számos tényezőt kell még tisztázni. Például hogyan reagál a rendszer, ha nem laboratóriumi tiszta vizet vagy tiszta sókkal sóssá tett vizet öntünk a szűrőrendszerbe, hanem tengervizet - amit részint mi, részint a környezeti tényezők szennyeznek? Eltömődik vagy sem? Egyszóval még számos technikai kérdést kell tisztázni, de kijelenthető, hogy az angliai kutatók felfedezése nagyon izgalmas" - mondta az MTA munkatársa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tapasztalat azt mutatja, hogy általában 10-15 év, míg a laboratóriumból átmegy valami a gyakorlati megvalósítás világába. Néha ennél több is kell attól függően, hogy mennyire erős az ipari fogadókészség és a gazdasági motiváció. A nanotechnológia és a hozzáköthető ipari alkalmazások terén egy kicsit másként néz ki a világ, mint az autó- vagy repülőgép-gyártásban, amelynek több évtizedes múltja van. A nanotechnológiai ipar most van születőben, így még nagyon sok részletkérdését kell kibogozni - intett türelemre a szakember.
Forrás: InfoRádió
