Az emlékeikben lehetne keresgélni a nem túl távoli jövőben.
A lap szerkesztője, Rana Foohar a jövő technológiáinak, a technológia társadalom- és gazdaság átalakító hatásának szentelt idei davosi Világgazdasági Fórum résztvevői között végzett kutatást a gondolatdekódolás és a neurobizonyítékok megítéléséről. A kérdések és az eredmények a következők:
Kiben bízna meg annyira, hogy hozzáférést engedjen a gondolatihoz és emlékeihez?
- Kormány 3 százalék
- Rendőrség 3 százalék
- Kezelőorvos 25 százalék
- Munkáltató 1 százalék
- Házastárs 25 százalék
- A fentiek egyike sem 60 százalék
Beleegyezne-e az agya szkennelésébe, hogy igazolja az alibijét, ha hamisan vádolják súlyos bűncselekmény elkövetésével?
- Igen 54 százalék
- Nem 20 százalék
- Az alibitől függ 25 százalék
Gondolja, hogy agyszkennelést fel kellene venni a repülőtéri biztonsági vizsgálatok közé a potenciális terrorfenyegetések kiszűrésére?
- Igen 35 százalék
- Nem 65 százalék
Összességében az emberek elég erősen elutasítják az agyukban turkálást. De ahogy a poligráfos hazugságvizsgálatot sokan ma is elfogadják, ha azzal tisztázhatják magukat, úgy az agy szkenneléséhez is hozzájárulnának, hogy mentsék magukat. Ezzel azonban (szemben a poligráfos eljárással) sérülhet a gondolat szabadsága, különösen ott, ahol a hatalmat semmi sem korlátozza abban, hogy egy ilyen technológiával visszaéljen.
Forrás: Time