Őket vette górcső alá a közelmúltban két egymástól független kutatás is, amelyek meglepően hasonló eredményre jutottak. Mindkét vizsgálat megállapította, hogy akik például elutasítják a klímaváltozást , hisznek a gyíkemberek háttérhatalmában, vagy éppen tagadják a Holdra szállást. Magyarán, akik elkötelezett hívei a különböző összeesküvés-elméleteknek, valójában csak arra vágynak, hogy különlegesnek érezhessék magukat. A két tanulmány a Social Psychology és az European Journal of Social Psychology című tudományos lapokban jelent meg.
"Olyan dolgokról tudok, amelyekről másoknak sejtése sincs"
Az "Olyan dolgokról tudok, amelyekről másoknak sejtése sincs" című tanulmányban több mint ezer embert vizsgáltak. A kutatók arra jutottak, hogy akik valóságosnak fogadják el az összeesküvés-elméleteket, a legtöbbször arról is meg vannak győződve, hogy ezzel olyan információk birtokába jutottak, amelyekről másoknak fogalmuk sincs. Ezen kívül azt is megállapították, hogy akik még különlegesebbnek szeretnék érezni magukat, általában egyéb sajátos teóriákat is hajlamosak gyártani és elfogadni.
"Ezek a vizsgálatok azt sugallják, hogy a különféle összeesküvés-elméletek az emberek azon igényét szolgálják ki, hogy minél kivételesebbnek, egyedibbnek érezhessék magukat. Ez lehet a hitük legerősebb motivációja" - nyilatkozta Anthony Lantian, a kutatócsoport vezetője, a franciaországi Grenoble-i Alpok Egyetem munkatársa. Majd hozzátette, hogy azt azonban nem tudják biztosan, hogy ez az érzés minek a következménye: az adott összeesküvés-elmélet tartalmából következik, vagy egyszerűen abból, hogy ezek az elméletek meglehetősen szokatlanok.
"Túl különleges vagyok ahhoz, hogy becsapjanak"
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A második vizsgálat során szintén több mint ezer résztvevőt vontak be, ennek pedig a "Túl különleges vagyok ahhoz, hogy becsapjanak" címet adták. A tanulmány szerzői arra jutottak, hogy az embereket a különféle irracionális hiedelmek felé az a vágy sodorja, hogy kitűnjenek a tömegből.
A két különböző kísérlet tehát hasomló konklúzióra jutott: nagyobb valószínűséggel fogadták el a konteókat, akik különlegesnek szerették volna érezni magukat. Továbbá azt is észrevették, hogy a résztvevők még inkább beleélték magukat egy adott elméletbe, ha előtte elmondták nekik, hogy abban egyébként az embereknek csak egészen kis százaléka hisz.
Mindebből pedig érdemes levonni a tanulságot: ha legközelebb egy ismerősünk az Illumináti világot romba döntő tervéről vagy a repülőgépeket elnyelő Bermuda-háromszögről kezd magyarázni, jusson eszünkbe, hogy szegény valószínűleg csak különlegesebbnek szeretné érezni magát.
Ez is érdekelhet
Forrás: iflscience.com
