Amerikai kutatóknak sikerült kideríteniük a retinában lévő, a fényerősség-változás érzékelését végző sejtek működését. Ezek a szenzorok a szem ideghártyájában helyezkednek el ugyan, de nem a látásban van szerepük. Csak a nagyon világos fényt érzékelik, állapították meg a baltimore-i Johns-Hopkins Egyetem neurológusai. Ennélfogva nem gyakran kerülnek ingerületbe, de ha ez bekövetkezik, akkor erős és hosszan tartó jelet küldenek az agyba, amivel feltehetőleg a fényerősség lassú változásait tudják jelezni a szervezet belső órájának.
Belső biológiai óránk szabályozza többek között az alvás-ébrenlét ritmusát. A retina látásért felelős érzősejtjei, csapocskái és pálcikái mellett a kutatók nemrég egy harmadik típusú idegsejtet is felfedeztek, amely sok melanopsin nevű fehérjét tartalmaz, és a látásban nem játszik szerepet. Működése eddig ismeretlen volt, csupán feltételezték, hogy időérzékünk működéséhez illetve a pupilla nyitottságának szabályozásához szükséges.
A Johns Hopkins kutatói egerek retináját megvilágítva mérték a melanopsin tartalmú érzéksejtek által leadott elektromos jeleket. A sejtek sokkal kevésbé voltak érzékenyek a fényre, mint a látó idegsejtek, talán azért, mert melanopsinból mintegy 5000-szer kevesebb van az egész retinában, mint a látáshoz szükséges fehérjékből.
Szórt fénnyel megvilágítva a sejteket azonban kiderült, hogy egyetlen melanopsin molekula átalakulása is erős jelet kelt, ami a sejtből egyenesen az agyba jut. A jeltovábbítás mechanizmusa alkalmas arra, hogy a lassú fényerősség-változásokat lehessen követni, márpedig ez pont a pupillareakció és a biológiai óra esetében hasznos.
A kutatók olyan egereket is vizsgáltak, melyek retináján nem voltak csapok és pálcikák, ezért nem láttak, ennek ellenére fény hatására pupillájuk nyílása szűkebb lett. A további kutatásokkal azt igyekeznek majd kideríteni, hogyan működnek ezek az érzéksejtek akkor, amikor időeltolódás - például tengerentúli repülőút - miatt a biológiai óra "időzavaraba" kerül.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás:
Nature
Legjobban: