Nem elég hogy az elmúlt évek egyik legkomolyabb poloskainváziója tartja ostrom alatt a magyarországi településeket, a déli és nyugati településeken egy másik bogár is bekéredzkedik a házakba, lakásokba. Az Index a Kisalföld cikkét idézi, amely szerint több, Győr melletti kisebb településen, Romándon és Győrszemerén is beterítik a házak falait a katicák egy ázsiai eredetű faja, a harlekinkatica. Más olvasók Somogy megyében számoltak be invázióról. A manapság kártevőnek tartott bogarat korábban éppen a kártevők ellen telepítették be, viszont későn jöttek csak rá, hogy több kárt okoz, mint hasznot.
Csíp, szagos, és kiszorítja az őshonos katicát
A hazánkban őshonos és gyakori hétpettyes (Coccinella septempunctata) és kétpettyes katicához (Adalia bipunctata) hasonlóan a harlekinkatica is elsősorban levéltetvekkel táplálkozik, a 80-as években ezért tetűvédelemre telepítették be Nyugat-Európában. Mivel sokkal mozgékonyabb és agresszívabb, az invazív faj elkezdte kiszorítani az őshonos példányokat. Elsősorban a borászatban okoz nagy gondot a bogár, egyrészt megdézsmálja a termést, másrészt pedig a szőlőfürtök közé fészkelve a mustban végezheti, keserű testnedvei pedig jelentősen rontják a bor minőségét.
Lakóépületekben az őszi-téli hónapokban jelennek meg tömegesen, ami azért rossz, mert ahol testükből kibocsátott sárga, bűzös folyadékot kieresztik, ott utána nagyon nehéz a szagot semlegesíteni. Emellett az állat csíp is, igaz csak kisebb duzzanatot okozva a bőrön, amely gyorsan elmúlik.
Ez is érdekelhet
A bogár gyorsan megvetette a lábát a kontinensen, és betelepítését követően nem sokkal már olyan országokban is regisztrálták, ahol korábban kísérleti telepeket sem tartottak belőle soha. Magyarországon 2008 februárjában találták először, s mára igen elterjedt. A harlekinkatica elterjesztése, korábbi életteréhez képest új élőhelyekre történő betelepítése az elhibázott biológiai védekezési módszerek iskolapéldája lett.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
