Az amerikaiak a Manhattan-terv részeként a második világháború idején kezdtek el dolgozni az atomfegyver kifejlesztésén. Amikor azonban rájöttek, hogy a nukleáris fegyvernek olyan ereje van, hogy akár háborúkat is képes eldönteni, aggódni kezdtek: mi történik, ha ellenfelüknek, a náci Németországnak hamarabb sikerül például atombombát gyártani, és hamarabb is használja azt - írja a cikk .
1943-ban tehát elindítottak egy titkos hírszerző projektet, az Alsos programot, aminek az volt a célja, hogy feltérképezzék, hogyan állnak a németek a különféle tömegpusztító (elsősorban nukleáris) fegyverek fejlesztésével. Hamarosan rájöttek, hogy egy német vegyipari cég, az Auer-Gessellschaft gyanús mennyiségben szerez be uránt, illetve birtokában volt egy nagyobb mennyiségű tóriumnak is, ami szintén radioaktív anyag.
Azt hitték, atombombát gyártanak
Az információk alapján az amerikaiak - akik ekkor már tudtak a német atomprogramról - arra a következtetésre jutottak, hogy a németek az Auert álcának használva gyűjtik be az atombombához szükséges radioaktív anyagot. Egy belgiumi kommandós akció során végül elkapták a cég strómannak hitt vezetőjét, egy Petersen nevű német vegyészt, illetve a titkárnőjét, fraülein Wesselt, akit az egész mesterterv kulcsfigurájaként tartottak számon.
Fogkrémhez kellett a radioaktív anyag
Végül kiderült, hogy a németek nem bombát gyártottak a radioaktív anyagokból, hanem fogkrémet . Speciális antibakteriális hatású, erős fogakat és ínyt garantáló termékként reklámozták, és még Magyarországon is árusították. Akkoriban egyébként, bármilyen furcsán hangzik is, elég nagy divatja volt a radioaktív termékeknek: létezett rádiumos gyógyító- és energiaital, szépítő arckrém, de még potencianövelő szer is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
1945-ben volt az első éles bevetés
Ez is érdekelhet
Atombombát végül az amerikaiak használtak először. Az új-mexikói Alamogordo mellett 1945. július 16-án robbantották fel az elsőt, de ez még csak kísérleti jellegű volt. Az első éles bevetésről Truman elnök döntött: 1945. augusztus 6-án Hirosimára egy urán-, 9-én Nagaszakira pedig egy plutóniumbombát dobtak le. Több mint 200 ezer civil halt meg a támadások során.
