Gerincsérülések esetén az agyból érkező ingerület nem éri el a mozgató izmokat: a kapcsolat az agy és az izmok között megszakad. Újabb, az agyat robotikus végtagokkal összekötő kísérletek sikereiből azonban az derül ki, hogy a bénulásban szenvedő betegek is képesek lehetnek művégtagok mozgatására az agyuk segítségével.
A kísérletben az 52 éves Jan Scheuermann vett részt, akinekmind a négy végtagja lebénult egy a gerincet igen, de a gerincvelőt nem érintő elváltozásnak köszönhetően. 2012 februárjában műtétileg elhelyeztek egy kis, 96 elektródából álló hálózatot a nő agyának arra a területére, amely a jobb karjának az irányítását végzi - normál esetben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az elektródák képesek voltak a nő agysejtjeinek jelzéseit felfogni és továbbítani azokat egy számítógép felé. A számítógép az agysejtek tüzelésének mintázatát összekötötte bizonyos elképzelt vagy megfigyelt mozdulatokkal, így például a kéz emelésével vagy leeresztésével.
Ebben az első kísérletben a nő az agya irányításával képes volt mozgatni egy műkar csuklóját föl és le, illetve forgatni is tudta – ez 7 fokozatú agyi irányítást tett lehetővé. A mostani kísérletben, két évvel az első után, a nő már 10 fokozatú agyi irányításra volt képes az elektródák segítségével.
Ez azt jelentette, hogy a nő képes volt irányítani a karját és a csuklóját különböző pozíciókba. Annak ellenére, hogy a sikeres kísérletben egyelőre csak egyetlen ember vett részt, az eredmények azt mutatják, hogy a lebénult emberek mozgásképessége visszaadható egy ilyen agy-számítógép interfész (BMI) és művégtagok segítségével.
Ez is érdekelhet
