A valaha élt legidősebb ember, Jeanne Clement 122 évet élt, és 1997-ben hunyt el. Elég bizarr belegondolni, hogy ő találkozhatott Vincent Van Gogh-gal, és megérte az internetkorszak kezdetét is. Amikor nyugdíjas lett, körülbelül még csak a fél élete telt el. A férje 1942-ben veszítette életét, de nemcsak férjét, a gyermekeit és az unokáit is ő temette el. Mi volt a titka? – 100 éves koráig biciklizett, és egyedül élt, önellátó volt 110 éves koráig. Egészséges életmód? – Nem valószínű, Jeanne Clement például 117 éves koráig dohányzott – írja a The Week magazin.
A várható átlagéletkor ugyanis hiába emelkedik az orvostudomány fejlődésével, az emberi élet hossza nem tolódik ki, nem lesz egyre több szép korú ember. A fejlődés nem jelenti azt, hogy vannak akik 125 évnél is többet élnek. Ennek ugyanis genetikai akadályai lehetnek. De van-e esély arra, hogy a közeljövőben beleavatkozzunk a genetikába?
Cynthia Kenyon amerikai molekuláris biológusnak férgekkel végzett kísérletekben sikerült megnövelni az állatok élettartamát – nem is kevéssel: a korábbinak a tízszeresére. Ráadásul nem az öregkoruk nyúlt meg , hanem az egészséges fiatalságuk lett hosszabb. Lehetséges lesz ezt elérni valaha az embereknél is? – Nem tudjuk, de 800 gyertya nehezen férne rá egy átlagos méretű tortára... (Kenyon a kutatásairól egy izgalmas TED-előadást is tartott.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
De mit tehetünk a minél hosszabb élet érdekében?
1. A kapcsolatok a legfontosabbak.
Ha van olyan ember az életünkben, akit hajnali négykor is fölhívhatunk, ha valami bajunk van, valószínűbb, hogy tovább élünk, mint akkor, ha nincs ilyen ember – mutatta ki egy nagy mintán végzett vizsgálat. Ez a felmérés azt mutatta, hogy a társaink szeretete, az elfogadás és az elfogadottság érzése a legfontosabb ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Ez többet nyom a latba, mint az egészséges étrend vagy egy pontosan betartott edzésterv.
2. Jónak lenni.
Érdekes, hogy nem azok élnek tovább, akiknek segítenek, hanem azok, akik segíteni tudnak. A nagy mintán végzett vizsgálatból kiderült, hogy nem azok egészségesebbek, akiket sokan szeretnek, és akikkel sokan törődnek, hanem azok, akik maguk tudnak szeretet és segítséget nyújtani másoknak. „A jók korán mennek el” – tartja a szólás, erre azonban a vizsgálatok rácáfolnak.
3. Rendszeresség.
Létezik olyan személyiségjegy, amely összefügg a hosszú élettel? – Meglepő módon a vizsgálat ilyet is talált; ez nem más, mint a lelkiismeretesség. A lelkiismeretes emberek tovább élnek; sőt egy szívroham után jóval nagyobb az esélyük arra, hogy fölépüljenek, mint azoknak, akiknek nem erősségük a lelkiismeretesség.
4. A stressz nem mindig árt.
Nem kell minden helyzetben kerülni a stresszt; valamennyire abból is szükség van. A vizsgálat ugyanis azt is kimutatta, hogy azok élnek legtovább, akiknek a legnehezebb a munkájuk. Félreértés tehát azt hinni, hogy a „lassulj le”, „élvezd az életet”, „ne törődj vele” szlogenek megteszik a hatásukat, ha a hosszú életről van szó. A sikerhez felelősség is kell, ez pedig óhatatlanul stresszel jár . A nyugdíjas évek ilyen szempontból pusztító hatásúak lehetnek, ha nem marad kihívást jelentő tevékenység.
5. Boldogság.
A hosszú élet, az egészséges életmód érdekében sokszor gondoljuk, hogy áldozatokat kell hoznunk, amelyek boldogtalanná tesznek minket. Valójában akkor élünk tovább, ha boldogok vagyunk: tehát egy az életünket megkeserítő diéta valójában nem használ, hanem árt az egészségünknek.
