Azoknak az űrhajósoknak, akik hosszabb időt töltenek el az űrben, szembe kell nézniük az izomzatuk gyengülésével, a csonttömeg-vesztéssel, és romló a szív- és érrendszeri kondíciókkal is. Ez annak a következménye, hogy nekik nem kell a mindennapi tevékenységük során a gravitáció ellen dolgozniuk - írja a Science Daily.
"Az elmélet az volt, hogy szigorú rendet kell tartani az erőnléti edzés és aerob testmozgás esetében is, és megfelelő intervallumot kell hagyni a kettő között, hogy az űrhajósok fittek maradjanak az űrállomáson való tartózkodásuk teljes idején. Ez a Marsra utazó legénység esetében különösen fontos lesz majd” – közölte Lori Ploutz-Snyder, kutatásvezető.
A föld vizsgálatban résztvevők pedig olyan testhelyzetben gyakoroltak, hogy a fejük hat fokkal alacsonyabban volt a lábuknál, hogy ezzel szimulálják a folyadékok elmozdulását az űrben töltött 70 napnak megfelelően. Az űrben szerzett és a földön tapasztaltakat aztán összehasonlítják, hogy pontosabb eredményeket kapjanak a szervezet működéséről.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kísérlet során a résztvevőket (akik mind férfiak voltak) három csoportra osztották véletlenszerűen. Az első egy kontrollcsoport volt, amely nem tréningezett, a második csoportba tartozók naponta végeztek gyakorlatokat, a harmadik csoportban lévők pedig szintén végeztek gyakorlatokat, de egy meghatározott tesztoszteron kezelés is kaptak. Minden résztvevő olyan diétán volt, amely 55 százalék szénhidrátot, 30 százaléka zsírt, és 15 százalék fehérjét tartalmazott.
Az a két tréningező csoport heti három napon súlyzós gyakorlatokat végzett , aerob testmozgást pedig heti hat napon. A nagy intenzitású, de csak rövidebb ideig tartó aerob testmozgás és folyamatos aerob testmozgás váltakozó napokon történt meg. A nagy intenzitású mozgások maximális vagy közel maximális erőfeszítést kívánó néhány gyakorlata legkevesebb 30 másodperces sprintet jelentett a futópadon. Egyéb, némileg könnyebb gyakorlatokat is végeztek, de mindegyik 70-100 százalékos erőfeszítést kívánt meg.
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a nagy intenzitású edzés intervallumok együtt a súlyemeléssel és a kiegyensúlyozott étrenddel megfelelően harcolnak az izomsorvadás , a csontritkulás, és a romló szív- és érrendszeri kondíciók ellen.
Ennek a felfedezésnek komoly haszna lehet a Földön, a NASA megállapítása szerint különösen a kórházakban kialakuló állapotromlás elkerülésében, ami szerte a világon hatalmas probléma. A betegek állapotának romlása ugyanis csökkenthető vagy megelőzhető az ágyban elvégzett mindennapi fizikai gyakorlatokkal. A NASA tehát végül is arra jutott, hogy a "gyorsabban" jobb, mint a "távolabbra".
Forrás: Science Daily
