A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportjának eredményeit bemutató tanulmányt a Nature című tudományos folyóiratban közölték.
A szakemberek egereken végzett kísérletek során fedezték fel, hogy a rágcsálók tüdejében óránként mintegy 10 millió vérlemezke (trombocita) képződik, ami ellentmond annak a több évtizedes feltételezésnek, miszerint a vér összes komponensét a csontvelő állítja elő . A kutatók ezen túlmenően azt is kiderítették, hogy a tüdők körül vérképző őssejtek is találhatóak.
Mark R. Looney, a kutatócsoport tagja, a tanulmány egyik szerzője szerint a vizsgálatok eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a tüdő az emberi szervezet esetében is hasonlóan fontos szerepet játszhat a vérképzésben. Bár ebben a szervben már korábban is találtak a vérlemezkék előállításában résztvevő megakariocitákat, a mostani felfedezés szerint valójában itt nem csupán csekély számú trombocita képződik, hanem a szervezetben keringő mennyiség többsége.
Fluoreszcens fehérje segített
A felfedezést egy új technológia tette lehetővé, amely kétfotonos intravitális képalkotó módszeren alapult. Az eljárás során úgynevezett zöld fluoreszcens fehérjét juttattak az egerek genomjába. Ezt a - sejtekre nézve ártalmatlan - proteint a természetben biolumineszcens állatok képesek előállítani, például a kristály medúza. Segítségével az egerek vérlemezkéi zöld fényt bocsátottak ki, amint a szervezeten belül keringtek, így a kutatók eddig soha nem látott módon követhették végig az útjukat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezzel a módszerrel a megakariociták meglepően hatalmas populációjára bukkantak a tüdőben, végül pedig kimutatták, hogy az egerek óránként több mint 10 millió trombocitát állítanak elő a légzőszervükben, ami a szervezet teljes termelésének legalább felét jelenti. A későbbiekben ráadásul - ugyancsak milliós nagyságrendben - vérképző őssejteket és megakariocita progrenitorokat (sejtek, amelyek megakariocitákká és vörösvérsejtekké fejlődnek) találtak a tüdő körül. Azt is felfedezték, hogy bár a megakariociták a csontvelőben jöttek létre, ezt követően a tüdőhöz vándoroltak, és ott kezdtek el vérlemezkéket képezni. Arra vonatkozóan, hogy ezt az utazást mi gerjeszti, egyelőre csak feltételezések vannak.
Mindazonáltal a tudósok azt is szerették volna kideríteni, hogy felfedezésüknek milyen jövőbeli hatása lehet olyan terápiákra, mint a tüdőgyulladás és -vérzés kezelése, vagy éppen a transzplantáció. Az egyik kísérletben fluoreszcens megakariocita progenitorokkal rendelkező tüdőt ültettek egy olyan egérbe, amelynek csontvelőjében nem voltak vérképző őssejtek. A fluoreszkáló sejtek a szervből átvándoroltak a csontvelőbe, ahol nemcsak a vérlemezkék előállításában segítettek, hanem a vér egyéb kulcsösszetevőinek képzésében is, mint amilyenek a neutrofil granulociták, a B-sejtek és a T-sejtek.
Ez is érdekelhet
Forrás: sciencealert.com
