Az első feljegyzés a szintetikus anyagok előállításával kapcsolatban 1664-ből származik. Ekkor jelent meg az angol Robert Hooke Micrographia című műve, amelyben mikroszkópos megfigyeléseit foglalta össze, és a selyemhez hasonló műrost gondolatát is felvetette. A megvalósulásra a 19. századig kellett várni: az első műszálat 1855-ben szabadalmaztatta Georges Audemars, majd több eljárást dolgoztak ki a cellulóz alapú műselyem előállítására, végül a viszkóz terjedt el világszerte.
Az 1802-ben alapított amerikai DuPont vállalat kezdetben robbanóanyagokat és lőszereket gyártott. Az első világháború után több lábon álló és "fogyasztóbarát" céggé kívántak válni, és az Egyesült Államokban az elsők között kezdtek a műselyem, a celofán és a természetben fellelhető cellulózból készült anyagok előállításával foglalkozni. Megfelelő szakemberekre volt szükségük, és 1927-ben átcsábították a Delaware állambeli Wilmingtonban létrehozott laboratóriumukba Wallace Hume Carotherst, a Harvard Egyetem szerves kémiával foglalkozó tanárát. Carothers nehezen hagyta ott a tudományos pályát, de amikor addigi fizetésének a kétszeresét ajánlották, igent mondott.
Carothers csapata a polimereket kutatta, munkájuk első eredménye 1931-ben a neoprén (műkaucsuk) volt. Ezután fogtak a műselyem vizsgálatába, a lelkes horgász tudóst az is ösztökélte, hogy selyemből készült horgászzsinórja gyakran elszakadt. A selyem alkotórészeiből - az adipinsavból és a hexametilén-diaminból - 1935-ben polikondenzációval állította elő az új anyagot, amely a poliamid 6.6. nevet kapta. Az új anyag azonban kezdetben nagyon nyúlékony és gyúlékony volt, csak két év múlva sikerült olvadáspontját 250 fokra, szakítószilárdságát a többszörösére növelni. A DuPont ekkorra már 27 millió dollárt fordított a kísérletekre, de nem bánta meg: a nejlon az elmúlt évtizedek alatt több milliárd dollár nyereséget hozott a vállalatnak.
Erős, mint az acél
Az új vegyületet 1937. február 16-án szabadalmaztatta a DuPont. A "Carothers-selymet" 1938. október 27-én mutatták be a közönségnek, és az 1939. évi New York-i világkiállítás nagy szenzációja lett. Az első kereskedelmi forgalomban kapható nejlontárgy egy fogkefe volt, a sörték készültek ebből az anyagból. A műselyem harisnyákat 1939 februárjában kezdték árulni, de ezt Carothers már nem érte meg. A depresszióra hajlamos, a stresszhelyzetektől és a közszerepléstől irtózó tudós 1937. április 29-én öngyilkosságot követett el.
A nejlon első reklámjai azt állították, hogy az olyan erős, mint az acél, és olyan finom, mint a pókháló. Nem mintha a nők a lábukon az acél vagy a pókháló érintésére vágytak volna, de az új anyag kiválóan helyettesítette a selymet, és mivel nem gubancolódott, még plasztikusabban emelte ki a női lábak kecses vonalait. A DuPont 1940. május 15-én kezdte árulni a nejlonharisnyát, az érdeklődés akkora volt, hogy a gyengébb nem képviselői valósággal ostrom alá vették az áruházakat. Négy nap alatt négymillió pár kelt el, pedig csillagászati áron kínálták a divatcikket, egy darab kétszáz dollárba, az átlagember egyheti fizetésébe került.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nejlon betört minden háztartásba, a textilipar történetében nem található még egy termék, amely ilyen hirtelen hódította volna meg a vásárlóközönséget. A nejlon nemcsak a divatot változtatta meg egyik percről a másikra, hanem a társadalom minden területén éreztette hatását: létrejött a műanyag világ, amely néhány évtized alatt szinte a felismerhetetlenségig átalakította életünket.
Honnan ered az elnevezés?
A második világháború éveiben a nejlont csak katonai célokra alkalmazták, a boltok polcairól eltűnt. Számtalan hadikelléket készítettek belőle, még ejtőernyőselymet is, a japán selyemimport elmaradása után számos bajba jutott amerikai pilóta életét mentette meg. Innen a nylon szó eredetének egyik, az ellenséget gyalázó magyarázata: Now You Lousy Old Nippons! (No, ti tetves, vén japánok!)
A név eredetét egyébként számos legenda övezi. Sokak szerint a nejlon (a korábbi írásmódot néhány éve változtatta fonetikusra az MTA nyelvi bizottsága) a New York Pylon szavak összevonásából származik, utalva arra, hogy az első pár nejlonharisnyát a New York-i kiállításon mutatták be. Az angolszász világban makacsul tartja magát az a névmagyarázat is, hogy a szó a New York (NY) és London (Lon) szavak összevonásából ered, az az elképzelés is tartja magát, hogy a nevet az anyagot előállító vegyészek feleségeinek kezdőbetűiből - Nancy, Yvonne, Lovella, Olivia, Niha - állították össze a figyelmes férjek. Újabban olyan szófejtés is felbukkant, hogy az elnevezés a "no run" (nem szalad fel a szem) szavakból keletkezett.
A nejlonharisnya magyarországi divatja az ötvenes években kezdődött, amikor a keresett divatcikket a Lajtán túlról hozták be. Bécsben, a Mariahilfer Strasse 68. szám alatt nyílt első magyar üzlet is nejlonharisnyákkal, szappanokkal kezdte, mielőtt orkánkabáttal, rúzsokkal, táskarádiókkal, majd kvarcórákkal bővítette volna kínálatát.
Ez is érdekelhet
1954 óta a nejlon a lineáris, alifás poliamidok minőségi megjelölése. A ruhaiparban ma már jobbára természetes szálakkal keverve használják, mert enélkül viselése kellemetlen.
Legjobban: