Az Egyesült Királyságban évente több mint ezer fertőzést okoz az E. coli O157 baktériumtörzs. A fertőzés súlyos vesekárosodást okozhat, és egyes esetekben akár halált is okozhat. Az E. coli O157 szennyezett élelmiszer, szarvasmarhákkal való érintkezés vagy állati ürülék útján terjed. Maguk a szarvasmarhák azonban nem betegednek meg. A humán esetek körülbelül 10 százalékában azonban a baktériumok által termelt toxinok hemolitikus urémiás szindrómát okoznak, ami vesekárosodáshoz vezet. Kanadában és az Egyesült Államokban létezik oltóanyag a kórokozó ellen, de nem alkalmazzák széles körben.
A Királyi Állatorvosi Kollégium, a Glasgow-i Egyetem és az Edinburgh-i Egyetem kutatói számítógépes szimulációval jelezték előre, milyen hatással lenne a szarvasmarhák beoltása a humán E. coli fertőzések számára. A szaklapban publikált tanulmányukból az derül ki, hogy az esetszám 85 százalékkal csökkenne, ami sokkal jelentősebb visszaesés, mint amire számítottak.
A szarvasmarhák nem egyformán terjesztik az E. coli baktériumokat; vannak közöttük úgynevezett „szuper-terjesztők”. A kutatók úgy vélik, hogy az állatok beoltása főként e szuper-terjesztők létszámának csökkentése révén korlátoznák a humán fertőzéseket.
A kutatásban részt vevő Stuart Reid professzor a BBC-nek elmondta, hogy a tömeges védőoltás bevezetése rendkívül bonyolult kérdés. " Rendelkezésünkre áll oltóanyag , de mivel az érintett állatokban a kórokozó nem okoz megbetegedést, a nagy kérdés az, hogy ki fizetné a védőoltást" - mondta Reid. "Bár ritkán történik ilyen eset, mégis amikor baj van, elég egyetlen gyermek megbetegedése ahhoz, hogy felmerüljön a kérdés, nem tehetnénk-e többet a megelőzés érdekében."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
