Az alkoholallergia gyanúját felvető esetek ritkák, és az eddigi feljegyzések alapján elsősorban bőrkiütéses panaszokkal állnak kapcsolatban – írja a The Conversation oldalán megjelent közös cikkében Samuel J. White genetikus-immunológus és Philippe B. Wilson, a One Health koncepció professzora, a Nottinghami Trent Egyetem kutatói. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy sokakat összezavarnak az olyan tünetek, mint a légszomj, zihálás, a fejfájás és a bőrpír, amelyek kétségtelenül hasonlítanak az allergiás reakciókra. Csakhogy ezek a tünetek legtöbbször inkább annak tudhatók be, hogy az alkohol felerősíthet már eleve meglévő panaszokat, legyen szó akár asztmáról, csalánkiütésről vagy szénanátháról. Ennek oka, hogy az alkohol hatására kitágulnak a vérerek, ami egy sor további testi folyamatra kihatással lehet.
White és Wilson szerint érdemes lehet behozni a képbe az alkoholintolerancia fogalmát, amikor ezeket a reakciókat igyekszünk megfejteni. Ellentétben ugyanis az allergiákkal, amelyek fontos szereplője az immunrendszer, a különböző érzékenységek abból erednek, hogy szervezetünkben nem termelődik megfelelő mennyiségben valamely lebontó enzim. Mindennek pedig szokatlan tünetek kialakulása lehet a következménye.
Az alkoholon túl
Érdemes abba is belegondolni, hogy amikor felhörpintjuk poharunk tartalmát, nem csupán alkohol jut a szervezetünkbe az itallal. Valójában a fellépő reakciók a szeszesitalok komplex összetételéből erednek. Ilyen jellegű reakciókat gyakran vált ki például a vörösbor, valamelyest gyakrabban, mint a whisky, a sör és más borfajták. „A bűnöst azonban rendszerint nem az alkoholmolekulákban kell keresnünk, hanem a kongener néven ismert rejtélyes vegyületekben” – írja White és Wilson. A kongenerek adják az italok testességét, aromáját és ízét. Egyszersmind apró, de annál jelentősebb szerepet játszanak a fellépő reakciókban is.
A kérdés persze, hogy vajon a kongenerek válthatják-e ki a valódi allergiás reakciót. A két kutató szerint a válaszhoz érdemes kicsit mélyebben is belemerülni, milyen egyéb vegyületek fordulnak még elő a szeszesitalokban, amelyek testi reakciókat indíthatnak be. Először is ott van a hisztamin, és ez a név bizony ismerősen csenghet az allergiások számára. Különösen a vörösborok gazdagok hisztaminban, amely előidézhet a többi között fejfájást, bőrpírt, légúti tüneteket, bélrendszeri bántalmakat és akár asztmás panaszokat is. Akik érzékenyek a hisztaminra, különösen gyakran küzdhetnek ezekkel a tünetekkel, mert szervezetük nem képes megfelelően lebontani a vegyületet.
Egy másik gyanús összetevő lehet az élesztő, annál is inkább, hiszen az élesztőallergia egyáltalán nem ismeretlen fogalom. A területen zajló vizsgálatok eddigi eredményei azonban megnyugtatóak abból a szempontból, hogy az alkoholos italokban jellemzően igen alacsony az élesztőallergének mennyisége. Nagyon ritkán fordul elő, hogy valóban az élesztőgombák vezetnének igazi allergiás reakcióhoz, éppen ezért talán ezt a lehetőséget kizárhatjuk a tünetekért felelős összetevőt keresve.
A házi sörökben és borokban gyakran megtalálható a kén-dioxid, elsősorban nátrium-metabiszulfit formájában. Átlagosan az asztmások egytizede zihálással reagál a szulfitokra, nagyon ritkán pedig kiütések és anafilaxiás reakciók is felléphetnek. Az Európai Unió vonatkozó rendelete szerint a kén-dioxid és a szulfitok is egy kategóriát képviselnek abból a tizennégyből, amelyet kötelező allergénként feltüntetni az élelmiszereken.
A szeszesitalok adalékanyagai között előfordulnak olyan vegyületek is, mint a tartrazin és a nátrium-benzoát, amelyek csalánkiütést és asztmás panaszokat is kiprovokálhatnak a szervezetben. Ezekre szintén érdemes figyelmet fordítani, amikor a felelőst keressük, hogy az alkoholos italok fogyasztása miért okozhat váratlan problémákat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Végezetül minden alkoholos ital esszenciáját az a növény adja, amelyből kinyerik, legyen szó akár szőlőről, almáról, borókabogyóról, kókuszdióról, narancsról, komlóról vagy malátáról. Elméletben az ezekben megtalálható allergének is beindíhatnak valódi allergiás reakciót, valójában azonban legnagyobb részük lebomlik az alkoholkészítés folyamata során. Mindazonáltal ritka kivételként érdemes szót ejteni a penészről, amelynek spórái a borosüvegek dugójáról kerülhetnek az italba. Noha az ezzel a gombafajjal szembeni érzékenység nem gyakori, azok, akik mégis allergiásak rá, jelentős mennyiségű allergénnel érintkezhetnek egy láthatóan penészes parafa miatt.
Ez is érdekelhet
Hogyan találhatjuk meg a bűnöst?
White és Wilson szerint a legjobb megoldás, ha bárki kellemetlen tünetekkel küzd alkoholfogyasztás után, hogy a továbbiakban kerüli az adott italt. Érdemes megfigyelni, hogy milyen típusú italok hatására lépnek fel panaszaink, illetve hogy milyen egyéb ételeket, italokat fogyasztottunk el ezekkel együtt, vagy hogy végeztünk-e valamilyen fizikai aktivitást közben. Mindezek nyomán könnyebben megtalálhatjuk a valódi kiváltó okot. Ha pedig látszólag minden szeszesital hasonlóan hat a szervezetünkre, az annak jele lehet, hogy fokozottan reagál az alkoholra, vagy az alkohol egy háttérben meghúzódó problémát erősít fel.
