Részegségnek az alkohol okozta tudatzavart nevezzük. Definíciószerű meghatározását a véralkoholszint alapján végezhetjük el: enyhébb, 1,5 ezrelékes szintig csak ittasságról beszélünk, efölött már részegségről van szó. Nagyon sok múlik ugyanakkor az egyéni érzékenységen: vannak, akik már egészen kis mennyiségű alkoholtól lerészegednek, míg mások komoly mennyiséget is jól bírnak. Számít az is, hogy az érintett milyen állapotban van, beteg vagy fáradt-e, milyen élelmiszert vett magához az alkoholfogyasztás előtt, ivott-e előtte elég folyadékot.
Az ittasság gyakoriságáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, hiszen az emberek még alkoholmérgezéssel sem feltétlenül kötnek ki a toxikológián. Az irányadó számok mindenesetre azt mutatják, hogy Magyarországon 800 ezer alkoholbeteg él: ők biztosan rendszeresen lerészegednek. Az alkalmi részegségről végképp nem állnak rendelkezésre adatok.
Ezt műveli testünkkel az alkohol
Az alkohol zsírban oldódó vegyület, ezért amikor elfogyasztják, átjut a vér-agy gáton az agyba. Az agysejtek közötti kommunikációt úgy befolyásolja, hogy előtérbe kerülnek a gátló hatások: ebben rejlik az alkohol tudatmódosító és a különféle szervek működését befolyásoló ereje. Az alkohol a vérkeringésen keresztül jut el a májba, amely lebontja.
A mentális tünetek közül legelőször a hangulat fokozódása érzékelhető, az érintettek bőbeszédűvé válnak, gesztikulálni kezdenek. A jókedv persze nem magától értetődő, a hangulat alakulása ugyanis összefügg az ivást megelőző állapottal. Akik például bánatukban kezdenek el inni, lehangoltabbá válhatnak, fokozódhat náluk a depresszió. Részegség után a szorongás is fokozódik, így akinek szorongásos vagy kedélyproblémái vannak, nem tanácsos sokat innia. Részegség hatására sokan agresszívvá is válhatnak, magukra és környezetükre nézve is veszélyesek lehetnek; az öngyilkossági kísérletek jelentős részét ittasan követik el.
A részegségnek testi és mentális tünetei egyaránt vannak. Az ittas emberek kezdetben kipirulnak, megemelkedik a pulzusszámuk és a vérnyomásuk, gyorsul a légzésük. Az alkohol diuretikus hatású, fokozza a vizeletkiválasztást. Emiatt a szervezet könnyebben kiszáradhat, míg az agy paradox módon ödémásodhat. A részegség másnapján ez okozza a fejfájást.
Mi a teendő részegség esetén?
A részegség kezelése az állapot súlyosságától függ. Ha nem alakulnak ki veszélyes tünetek, akkor az érintetteknek elegendő aludniuk, ha pedig gyomrukban még van fel nem szívódott alkohol, akkor segíthet a hánytatás is. Ezzel megelőzhető az állapot súlyosbodása. Külön kezelésre általában csak akkor kerül sor, ha már súlyos testi tünetek, jellemzően eszméletzavarok és légzési problémák jelentkeznek.
Az ittas állapotot "házilagosan" úgy kell kezelni, mint egy belgyógyászati vészhelyzetet. Az érintettet veszélyes helyre (például erkélyre vagy teraszra) nem tanácsos fektetni, biztonságos helyen kell pihentetni. A részegeket nem szabad hanyatt fektetni, ha ugyanis ez történik, akkor előfordulhat, hogy hányáskor belélegzik a hányadékot, amitől pedig megfulladhatnak. A hányadék belélegzése miatt később tüdőgyulladás is kialakulhat, ami igen súlyos is lehet. Ezt elkerülendő a lefektetett részegekre időnként tanácsos ránéz, és szerencsés őket eleve stabil oldalfekvésbe helyezni.
Súlyos esetben, így például eszméletlenség esetén toxikológiai ellátásra van szükség, ami csak tüneti kezelést jelent, hiszen a már felszívódott alkohollal nem lehet mit kezdeni. Az ilyen ellátás során jellemzően csak a légutakat biztosítják, illetve a folyadékpótlásról gondoskodnak. Ez azért fontos, mert aki sok tömény alkoholt ivott, a vízhajtó hatás miatt könnyen kiszáradhat.
A rendszeres részegség negatív hatással van az egészségre, hiszen az alkohol egyebek mellett károsítja a májat, a vesét, az agyat és az idegeket. Ha az ittas embert a hátára fektetik, ő pedig hányni kezd, akkor a hányadék belélegzése miatt meg is fulladhat, illetve a belélegzett hányadék miatt tüdőgyulladást lehet kapni.
Legjobban: