Az afroamerikai származású nő sejtjeit felhasználva fejlesztették ki a gyermekbénulás elleni oltást, a géntérképezés és a mesterséges megtermékenyítés módszerét - írja a BBC News . Az ötgyermekes Henrietta Lacks 1951-ben 31 évesen halt meg méhnyakrák következtében. Sejtjeiből az orvosok családja tudta nélkül gyűjtöttek mintákat diagnosztikai céllal.
Ezek voltak a világon az első emberi sejtek, amelyeket sikerült laboratóriumi körülmények között, az emberi testen kívül életben tartani és szaporítani. Az úgynevezett HeLa-sejtek segítségével elért jelentős orvostudományi áttörések miatt nevezik Henrietta Lacksot a modern orvostudomány anyjának.
A nő hozzátartozói soha nem tudtak a HeLa-sejtekkel kapcsolatos kutatásokról. Nem tájékoztatták őket arról, hogy az 1970-es években kutatásokat végeztek az asszony gyermekeivel kapcsolatban is, és arról sem, amikor az 1980-as években közzétették a Lacks család egészségi állapotáról összegyűjtött adatokat.
Lacks előtt tiszteleg a WHO
"Helytelen volt, ami Henriettával történt. Kizsákmányolták. Egyike azoknak a színesbőrű nőknek, akiknek a testét kihasználta a tudomány" - fogalmazott az ünnepélyes díjátadáson Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója. Hozzátette, Henrietta Lacks "teljes bizalommal fordult az egészségügyi rendszer felé, hogy kezelést kapjon. A rendszer azonban tudta és beleegyezése nélkül elvett tőle valamit."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az elismerést Lacks 87 éves fia, Lawrence vette át. Anyját rendkívüli nőnek nevezte, aki halála után is tovább segíti a világot. A HeLa-sejteket a Henrietta Lacksszal végző méhnyakrák elleni vakcina kifejlesztésére is felhasználták. Henrietta a szegregált baltimore-i kórházban halt meg, jelöletlen sírba temették.
