Új elmélet arról, hogyan érzékeljük a valóságot

A bennünket körülvevő világ lehet, hogy nem is olyan egyértelmű körülöttünk, ahogy azt hinni szeretnénk, állítja egy új gondolatébresztő elmélet, a kognitív idegtudomány.

Az agyunk a külvilágot különálló képek sorozataként érzékeli, s ezeket a különálló felvételeket fűzi egybe egy megszakítás nélküli eseményfolyammá. Ehhez egy kétlépcsős modellt használ. Először érzékeli és rögzíti a képeket, majd feldolgozza őket, s kialakítja a fejünkben a „valóságot”. Ezt állítja legalább is az új „időszeletet” elmélet.

A PLoS Biology folyóiratban megjelent cikkben egy nemzetközi kutatócsoport azt állítja, hogy van némi időeltolódás a között, amikor valóban látunk valamit, és amikor tudomást szerzünk óla. „Úgy gondoljuk, hogy ösztönösen vagyunk közvetlenül tudatában a dolgoknak minden pillanatban. De nem ez a helyzet" – állítja dr. Frank Scharnowski, az Universität Zürich (UZH) kognitív neurológusa, a tanulmány egyik szerzője.

Az emberi látás gyorsabb, mint az érzékelés

A korábban publikált pszichológiai és viselkedési kísérletek adatai is ezt támasztják alá. A most bemutatott modell szerint az agyunk először feldolgozza a környezetből érkező vizuális információkat, miközben még tudattalan állapotban vagyunk, majd ezt konvertálja tudatos felismeréssé.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Vannak, akiknek "jó az orruk" és olyanok is, akik kevésbé képesek megkülönböztetni egymástól az illatokat. Ez talán csak a hétköznapokat teszi egy kicsit nehezebbé. Közelítsük meg más irányból az illatok érzékelésének képességét? Részletek! A kutatók szerint a következő történik: először gyorsan és tudatlanul feldolgozzuk a vizuális információt, ez mindössze néhány milliszekundum alatt megtörténik. Ezután a vizuális információk koherens módon beépülnek a tudatos felismerésbe, amely már több száz milliszekundum.

Ez azt jelentené, hogy a tudat jön egy sor 400 milliszekundumos időszeletekből áll, amelyek között tudat nélküli rések vannak. Tehát az emberi látás sokkal gyorsabb, mint az észlelés.

Ez az időeltolódás jó dolog a felfogásunk számára, a tanulmány társszerzője, dr. Michael Herzog, az École Polytechnique Fédérale de Lausanne agytudományi intézetének professzora szerint.

Szerinte az agy a legjobb és legpontosabb információkat akarja, és ez jelentős mennyiségű időt követel. A tudattalan információfeldolgozásnak azonban nincs előnye az észlelésben, mert az mérhetetlenül zavaró lenne.

Ha a világot nem folyamatos eseményláncnak érzékelnénk, hanem helyette egy sor pillanatképet kellene feldolgoznunk, akkor az emberi tudat nem lehetne olyan egységes, mint amilyennek szeretnénk. Scharnowski ezt azzal érzékeltette, hogy miközben egy szöveget olvasunk, betűket, különálló pixeleket látunk, mégis folyamatosnak érzékeljük a tartalmat. Forrás: HuffingtonPost

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.