A videóújságban bemutatott technika fejlesztési költsége mintegy 140 millió forint volt. Mindazonáltal Ulf Ahlgren professzor és munkatársai a módszert korábban csupán kisebb mintákon tesztelték, a teljes szervekre, például egér hasnyálmirigyre való kiterjesztése csupán öt évre nyúlik vissza. A képalkotó a hagyományos látható, illetve a spektrum infravörös tartományához közel eső fényt alkalmazza. A hosszabb hullámhossz a szövetekbe való jobb belépést tesz lehetővé, az új platform a minták nagyobb méretét engedi meg, így jutottak el patkány hasnyálmirigyhez, melynek élettana igen hasonló az emberéhez.
A közel infravörös sugárzás jobb felbontást enged meg, így a sejtek jóval szélesebb spektruma tanulmányozható. A tanulmány szerzői rávilágítanak, hogy nem csupán a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek inzulintermeléséről, de az autoimmun betegségeket keltő gyulladásos sejtek helyi működéséről is képet kaptak. Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun folyamat, amikor a szervezet saját immunrendszere iktatja ki az inzulintermelő sejteket.
Mindazonáltal a technika elterjedéséig még jó pár teszt szükséges, melynek segítségével meg kell erősíteni az eljárás megbízhatóságát és reprodukálhatóságát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: