Horváth Péter, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója a Magyar Hírlapnak nyilatkozott az eljárásról. Elmondása alapján a szakember akkor kezdett behatóan foglalkozni a mesterséges intelligenciával , amikor egy svájci biológiai központban dolgozott, ahol mikroszkóppal kellett különböző sejtes mintákat elemezniük.
"Teljes genomszűréssel foglalkoztunk főleg, azaz egyesével kikapcsoltuk az emberi géneket, és megnéztük, hogy a különböző betegségeknek milyen hatása van, ha a gének hiányoznak. Mindezt mikroszkóppal, az én csoportom feladata pedig az volt, hogy a képeken kielemezzük, hogyan változnak a sejtpopulációk" - magyarázza Horváth Péter, aki mára csapatával a sejtmodellek mellett emberi szöveteken is dolgozik, amelyeket 2D-s és 3D-s formában tudnak modellezni és megvizsgálni.
Így segít a mesterséges intelligencia
Jelenleg a gyermekkori leukémiát vizsgálják a Zürichi Egyetem Gyermekklinikájával közösen. A páciens véréből és csontvelősejtjeiből vett sejtkultúrát gyógyszerrel kezelik, és mikroszkóp alatt megvizsgálják a különböző gyógyszerek hatását. Ez alapján próbálják meg megtalálni, mely készítmény az, amely a betegséget elpusztítja, de a többi sejttípust nem bántja. Egy finnországi projektjükben pedig gyermekkori agydaganatokból vett mintákat kezelnek gyógyszerekkel, majd a mesterséges intelligencia segítségével próbálják megállapítani, osztódtak-e vagy megjelentek-e újabb daganatos sejtek .
Nagy hatással lesz az orvoslásra
Ez is érdekelhet
A módszer jelenleg még kutatási technológia, de több olyan klinikai partnerük is van - például a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem -, amelyek vagy már alkalmazták, vagy alkalmazni fogják a módszert, így hamarosan a páciensterápiába is átkerülhet. Horváth Péter egyébként leszögezte: a mesterséges intelligencia napjainkban forradalmasít nagyon sok területet, a közeljövőben az orvoslást és a biológiai tudományokat is megreformálja, vagy legalábbis nagy hatással lesz rájuk.
Legjobban: