Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös koronavírus elleni vakcináján dolgozó brit tudósok beadták az általuk kifejlesztett pestis elleni védőoltást az első önkénteseknek - számol be róla a BBC. Az egy évig tartó humán klinikai vizsgálatok első fázisában legalább 40 egészséges, 18-55 éves önkéntesen tesztelik majd az oltóanyagot. A mostani szakaszban azt vizsgálják, hogy az emberi szervezet felismeri-e a pestist okozó baktériumot, és az oltásnak köszönhetően megtanul-e védekezni ellene.
A kísérletben résztvevők egyike, a 26 éves Larissa a BBC-nek azt nyilatkozta: azért jelentkezett az Oxfordi Egyetem vizsgálatába - ahol egyébként genetikát tanul -, mert reméli, hogy ezzel ő is kiveheti részét a tudományos munkából, és életeket menthet. Elmondása szerint nem aggódik a lehetséges mellékhatások miatt, mivel ez a vakcina ugyanazon a technológián alapul, mint az AstraZeneca COVID-19 elleni oltása (Vaxzevria), amelyet világszerte több millió embernek adtak már be.
Mit tartalmaz az új pestis elleni védőoltás?
Ebbe a vakcinába is csimpánz adenovírus gyengített változatát juttatták, amit genetikailag módosítottak, hogy ne okozzon megbetegedést az embereknél. A védőoltás nem a pestis kórokozóját tartalmazza, hanem olyan hozzáadott géneket, amelyek a Yersinia pestis baktérium fehérjéit állítják elő, megtanítva a szervezetet, hogyan védekezzen a kórokozó ellen szükség esetén.
A kutatók szerint az ezzel a technológiával előállított vakcinákkal más betegségek ellen is sikeresen fel lehetne venni a harcot. Maheshi Ramasamy, az Oxford Vaccine Group vezető klinikai kutatója elmondta: már vizsgálják, hogy a Neisseria meningitidis baktérium B törzse okozta agyhártyagyulladás és a Zika-vírus által kiváltott Zika-láz ellen hatásos lehetne-e egy ilyen vektorvakcina. De véleménye szerint az új betegségek - mint az elsősorban afrikai országokban jelentkező vérzéses Lassa-láz vagy a Marburg-vírus - ellen is eredményes "fegyver" lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A pestist okozó Yersinia pestis baktérium főként a rágcsálókon élősködő bolhák közvetítésével kerülhet át az emberre, aztán cseppfertőzéssel terjed tovább. A betegség ellen a 19. század végéig nem létezett gyógymód. A "fekete halál", amit feljegyzések szerint már az ókorban ismertek, évszázadok alatt a világ nagy részét letarolta. A legpusztítóbb pestisjárvány az 1300-as években söpört végig Európán: becslések szerint a lakosság felét megölte. És noha globális terjedését sikerült visszaszorítani, Afrika, Ázsia és Amerika egyes vidékein mai napig felüti a fejét. A 2017-ben Madagaszkáron kitört pestisjárvány például 171 áldozatot követelt.
Ez is érdekelhet
Noha az időben megkezdett antibiotikum-kúrával hatékonyan kezelhető, a járványnak leginkább kitett területek nagy részén az egészségügyi ellátás elmaradottsága vagy elérhetetlensége miatt igazán csak egy hatékony vakcina nyújthatna védelmet.
