A Gairdner Alapítvány (Gairdner Foundation) nemzetközi díját az mRNS technológia kifejlesztésében végzett munkájáért ítélték idén a magyar kutatónak és két társának, Drew Weissmannak és Pieter Cullisnak.
A Gairdner-díj Kanada egyik legnagyobb presztízsű orvosi elismerése. Az azt odaítélő alapítványt 1957-ben hozták létre azzal a céllal, hogy minden évben kitüntessék az egészségügyi alapkutatásokban gyakorlati eredményeket felmutató tudósokat.
A csütörtök esti gálán a magyar kutató a Gairdner Alapítvány elnökétől, Janet Rossant-tól és Magyarország kanadai nagykövetétől, Vass-Salazar Máriától vette át a díjat. Az eseményen mintegy 400 vendég vett részt, köztük a tudományos közösség tagjai, orvosi, akadémiai és gyógyszerészeti vezetők, valamint kormányzati tisztségviselők.
Évente hét díjat ítélnek oda, köztük 5 Kanadai Gairdner Nemzetközi Díjat orvosbiológiai kutatásért, egy globális Gairdner-díjat széles körű egészségügyi hatást kifejtő orvosi munkáért, valamint egy díjat fenntartanak egy kanadai kutatónak.
Az alapítvány honlapján olvasható indoklás szerint Karikó Katalin és két kutatótársa azért az úttörő munkáért kapta meg az elismerést, amelyet az mRNS és lipid-nanorészecske technológia kifejlesztésében végeztek. Karikó Katalint a Szegedi Egyetem professzoraként, a Pennsylvania-i Egyetem docenseként és a BioNTech alelnökeként mutatták be.
Ez is érdekelhet
A Gairdner-kitüntetést 1957 óta a világ 40 országának 402 tudósa kapta meg, akik közül 96-an később Nobel-díjban is részesültek. A díjazottak egyenként 100 ezer kanadai dollárt kapnak, amelyet saját belátásuk szerint használhatnak fel tudományos kutatás támogatására.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
