Vakcina, amelyet négy hónap alatt fejlesztettek ki

Az 1950-es évek végén több mint egymillió ember életét követelte egy új influenza-altípus, a H2N2 megjelenése és elterjedése a világon. A kórokozó ellen rekordidő, mindössze négy hónap alatt kifejlesztették a védőoltást az Egyesült Államokban - de bizonyos szempontból így is elkéstek vele.

Miért kapta a spanyolnátha elnevezést a 1918-19-es influenza-világjárvány?

A New York Times egy rövid 1957. áprilisi beszámolója mintegy negyedmillió influenzás esetről adott hírt az akkor brit gyarmati státuszban állt Hongkongban kialakult járvány kapcsán, ami a város korabeli lakosságának közel egytizedét tette ki. Mint azt a Telex összefoglalója írja , a Hongkongban terjedő H2N2 az amerikai tengerészek között is sokakat megfertőzött, és nyárra több más országgal egyetemben már az Egyesült Államokban is elkezdett terjedni. Maurice Hilleman, a Walter Reed Katonai Kutatóintézet egyik vezető kutatója már az áprilisi cikk megjelenésekor sejtette, hogy az 1918-ban indult spanyolnátha után az emberiség egy újabb pandémiával kénytelen szembenézni. Éppen ezért azonnal mintákat kér a csendes-óceáni katonai bázisokról.

Influenza ellen oltják be a Denver Post szerkesztőségének tagjait 1957 novemberében
Influenza ellen oltják be a Denver Post szerkesztőségének tagjait 1957 novemberében. Fotó: Getty Images

A vizsgálatok során részben megkönnyebbült, hogy nem az 1918-as vírustörzs tért vissza, másfelől aggodalommal fedezte fel, hogy egy teljesen új törzzsel van dolga. Más laborokkal együttműködve arra is választ keresett, hogy vajon a népesség védett-e bármilyen mértékben a vírussal szemben. Így derült ki, hogy csupán a társadalom egy kisebb része élvez természetes immunitást: azok az idősek, akik túlélték az 1889-90-es oroszinfluenza-járványt. Hilleman ekkor már biztosra vette, hogy ősszel, az iskolakezdéssel be fog robbanni a járvány, ezért hat amerikai vakcinagyártó céget is felkeresett, hogy kezdjenek el dolgozni egy hatékony oltóanyagon.

A járvány végül már korábban, a nyár folyamán elkezdődött. Nem járt ugyanakkor magas halálozási aránnyal, elsősorban az idős, más alapbetegségekkel is küzdő fertőzöttek haltak be a fertőzésbe. A legtöbben három-négy napig tartó lázas megbetegedés után kigyógyultak. Az Egyesült Államokban nem is vezettek be jelentős járványügyi korlátozásokat, az iskolák, munkahelyek változatlanul nyitva tartottak, a különböző rendezvényeket is megtartották. A szakértők ugyanakkor nem voltak nyugodtak, mert nem lehettek biztosak benne, hogy vajon Hilleman jóslata a szeptemberi fertőzéshullámról beigazolódik-e, vagy esetleg az influenzajárványok általános jellemzőinek megfelelő december eleje körül ugrik-e meg a fertőzések száma.

Az iskolakezdéssel aztán valóban sok gyermek megbetegedett, az iskolákban a diákok 30-60 százaléka hiányzott, ahogy a felnőttek között is viszonylag sok volt a beteg. Eközben hiába készült el rekordidő alatt a vírus elleni vakcina, amelynek hatékonysága egyébként 60 százalék körüli volt csupán, a gyártási kapacitás nem tudta tartani a lépést a járvánnyal. Korlátozások híján a népesség egyre nagyobb része esett át természetes úton a fertőzésen. Így aztán, amikor az oltóanyaggyártás utolérte magát novemberre, és képes lett volna ellátni az igényeket, az esetszámok már jelentősen visszaestek, egyetemben az oltások iránti kereslettel. Végül világszerte 1,1 millió ember halt bele az 1957-58-as H2N2-járványba. A négy hónapos vakcinafejlesztés ezután egy évtizedig, 1968-ig számított rekordnak: akkor a hongkongi influenzajárvány megfékezése érdekében 66 nap alatt készült el a védőoltás. Hilleman későbbi pályafutása során több mint negyven vakcina fejlesztésében vállalt még szerepet, mielőtt 2005-ben elhunyt.

Mint azt korábban megírtuk , az új koronavírust (SARS-CoV-2) 2020. január elején azonosították kínai kutatók. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította pandémiának a terjedését. A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság elsőként adott veszélyhelyzeti engedélyt egy COVID-19 elleni védőoltás, a Pfizer és a BioNTech közösen fejlesztett oltóanyagának alkalmazására. Az első oltást a 90 éves Margaret Keenan kapta meg Coventry város egyetemi kórházában december 8-án - 11 hónappal a vírus felfedezését követően.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.