Sikeresen ültetett át egy emléket egyik csigából a másikba a ribonukleinsav (RNS), azaz a genetikai információ egy formájának átvitele révén a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja. A meztelen tengeri csigák egyik csoportját először megtanították egy védekező mechanizmusra. Amikor a kutatócsoport ezen csigákból nyert RNS-t ültetett át olyan csigákba, amelyeknél nem fejlesztettek ki védekező mechanizmust, akkor azok is ugyanúgy kezdtek viselkedni, mint az első csoport egyedei. Az eNeuro tudományos folyóiratban közzétett kutatási eredmények közelebb vihetnek egyes betegségek - többek közt az Alzheimer-kór vagy a poszttraumatikus stressz szindróma ( PTDS ) - hatásainak enyhítéséhez is.
Más RNS-éből tanultak a csigák
A ribonukleinsav egy nagy molekula, a genetikai szabályozórendszer egyik főszereplője. Feladata az örökletes információk szállítása, a fehérjék szintézisének vezérlése. A ribonukleinsavaknak három fajtáját különböztetjük meg: létezik hírvivő, vagyis mRNS, szállító (tRNS) és riboszomális (rRNS).
A kutatók enyhe elektromos sokkot alkalmaztak a kaliforniai tengeri nyúl (Aplysia californica) nevű tengeri meztelencsigafaj egyedeinek farokrészénél, és megfigyelték, hogy jóval erősebbé vált a sokkolás nyomán a csiga védekező összehúzódási reflexe, hogy megvédje magát a veszélytől. Amikor a csigákat később megkoppintották, a sokkolt állatok védekező összehúzódása legalább 50 másodpercig tartott, míg azoké, amelyeket nem sokkoltak, csupán egyetlen másodpercig. A sokkolt csigákat ugyanis érzékennyé tették az ingerre. A kutatók ezen csigák idegrendszeréből RNS-t vontak ki, és befecskendezték érzékennyé nem tett csigákba. Utóbbiak ugyanúgy viselkedtek, mint sokkolt társaik: védekező összehúzódásuk mintegy 40 másodpercig tartott. A szakemberek hangsúlyozták, hogy hasonló hatásnak voltak tanúi, amikor ugyanilyen kísérletet végeztek érzékelő idegsejtekkel petricsészékben.
"Olyan, mintha memóriát vinnénk át"
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
David Glanzman professzor, a tanulmány egyik szerzője úgy fogalmazott: "az eredmény olyan, mintha memóriát vinnénk át". A szakemberek hagyományosan úgy vélik, hogy a hosszú távú memóriát az agy szinapszisai, a sejtek közötti kapcsolódási helyek tárolják, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át. Minden neuronnak több ezer szinapszisa van. "Ha az emlékeket a szinapszisok tárolnák, kísérletünk egyáltalán nem sikerült volna" - hangsúlyozta a professzor, aki úgy véli, hogy az emlékezetet az idegsejteknek és nyúlványainak sejtmagjai tárolják.
Ez is érdekelhet
A kutatók emlékeztettek rá, hogy a tengeri csigák sejtjei és molekuláris folyamatai hasonlóak az emberéihez - annak ellenére, hogy a csigák idegrendszerében csak nagyjából húszezer neuron található, míg az emberében mintegy százmilliárd. A kaliforniai tengeri nyúl memóriamechanizmusainak felfedezéséért 2000-ben Eric Kandel német származású amerikai kutató orvosi-élettani Nobel-díjat kapott. A kérdésre, hogy ez a folyamat elősegítheti-e az élettapasztalatokon nyugvó memória átültetését, Glanzman professzor kétségeinek adott hangot.
