Baktria területéről lassú mozgás indult el nyugati és északi irányba, majd kétezer évvel ezelőtt már az Uráltól délre és nyugatra helyezkedtek el az "Árpádok" családja és rokonaik. Erre utalnak egy, a European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban megjelent tudományos publikáció eredményei. A tanulmány következtetéseiről Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere számolt be egy múlt pénteki sajtótájékoztató alkalmával Budapesten. "Ezek a kutatási eredmények számos további kérdést vetnek fel" - fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy bár az eredményekkel lehet vitatkozni, de csak érvekkel és tényekkel, és nem lehet azokat megkerülni.
A kutatóknak sikerült meghatározniuk az "Árpádokra" jellemző DNS-szakaszt a III. Bélaként meghatározott férficsontvázból vett mintában. Mások mellett így sikerült beazonosítani II. (Vak) Béla csontvázát is a Mátyás-templom altemplomi szarkofágjában eltemetett maradványok között. Az ezt követő vizsgálatok az "Árpádok" DNS-ét alcsoportokra bontották, aminek eredményeképpen térben és időben is el tudták helyezni őket a történelemben. Mindezek alapján úgy tűnik, a dinasztia az ókori Baktria, azaz a mai Afganisztán északi területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt.
Ez is érdekelhet
A kutatásban többek között a publikációt jegyző Nagy Péter orvos humángenetikus, a Praxis Genomics LLC igazgatója, Szentirmay Zoltán patológus, az Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrumának korábbi vezetője, Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője és Melegh Béla, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetének professzora is részt vett. Kásler Miklós köszönetet mondott Erdő Péter bíborosnak is, aki engedélyezte a mintavételt és a vizsgálatok elvégzését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
